Pötyi, a papagáj

Pötyi, a papagáj.

Mesélő: Gani Zsuzsa

Hétvégén Boglárka Zsombiéknál volt születésnapi partin.

A lakás gyönyörűen ki volt díszítve lufikkal, színes zászlókkal, ünnepi asztalterítővel, fejdíszekkel, papírcsákókkal, konfettivel, szalvétával, szívószállal és még sorolhatnám. – Nagyon jól éreztem magam. Elég sok osztálytársam részt vett rajta. Finom volt a sütemény és a torta. Jó volt a hangulat. De tudjátok mi tetszett legjobban? Pontosabban ki? - Nem tudjuk!- felelték a többiek érdeklődően. - Pötyi, a hullámos papagáj. Nagyon szép volt. Pihe-puha, aprócska, meleg kis teste, kerek fekete szemei és kampós csőre teljesen elbűvölt engem. Kalitkában tartották, melyben egy tükör állt, abba nézegette magát és volt egy műanyag madár, mindig ahhoz beszélt. Ám arra gondoltam, hogy milyen érzés lehet neki így egyedül, bezárva? Lehet, hogy nagyon magányos, hisz az ember nem pótolhatja a társait, barátait, a családját. - Nagyon sokat beszélt, bár nem lehetett érteni. Viszont a nevét jól ki tudta mondani: - Pöti- Pöti- Pöti. - Olyan aranyos volt! Jót derültem, amíg mondta. Nagyon barátságos volt. Rászállt a vállamra és az ujjamra is. Ő egy díszmadár. Képzeljétek, már tizenöt éves lesz. - Jó öreg!- jelentette ki Manci. - Igen az, de nem látszik rajta- folytatta Bogi. - Zsombi rendszeresen tisztítja a kalitkát és gondozza Pötyit. Nagyon szereti és óvja. Már akkor megvolt, amikor ő született. Láttam még a ketrecben egy faágat, amit nagyon szeretett. Egy fürdetőt, amiben gyakran pacsált. - Lics- loccs, liccs- loccs- szajkózta Manci. Aztán Bogi folytatta az élménybeszámolót. - Volt neki madárhomok, amiből csipegetni szokott, csőrkoptató, ami vitamin a számára, enni- és innivaló, valamint egy icipici hinta és egy csilingelő csengettyű is.

Minden nap kiengedte egy kicsit hadd repüljön szabadon, persze nagyon vigyázott arra, hogy semmi baj ne érje. Mit gondolsz Pötyivel kapcsolatban? - Először is kellene neki egy, vagy két társ- mondta Manci. - Persze akkor még nagyobb a felelősség és még több vele a munka is - folytatta Boglárka - Nem kellene papagáj, semmi pénzért, hiába szép és aranyos, mert egészen biztos, hogy nem érezné magát jól a kalitkában - felelte Manci. - Sajnálom őt. Magányos szegény - folytatta Manci. - Elég nekünk Bukfenc. Ő a leghűségesebb barát az egész világon! - Igen én is így gondolom!- bólogatott hozzá Bogi.

Ekkor a kicsik kiviharzottak a kertbe foglalkozni Bukfenccel, aki ennek nagyon, de nagyon örült.