Repül az egér

Repül az egér.

Repül az egér

A mesebeli állatbirodalomban egy új napra ébredtek az itt élő állatok. A Nap még csak félig bújt elő. Sugárszemeit lassan kinyitja. Aztán ő maga is teljes fényében pompázva a végtelen égbolton a helyét elfoglalja. Hogy szépséges fényével beragyogja az állatbirodalom minden zegzugát.

Ahogy a nagy kékségen a szikrázó sugarak végig cikáznak a mesés állatbirodalom is életre kel. Aztán a Nap melengető sugara a még lustálkodó állatok szeméből az álmot, kisimogatja. Kicsit lustán, ráérősen, de indul számukra is a nap.

A mi furcsa párosunk is ébren van. Az egér volt a fürgébb. Már az elefánt lábánál toporog. Na mi lesz Elfi, ma lusta maradsz egész nap? -Kérdezi   barátját. -Te ne gúnyolódj velem! Mert meggondolom magam. És ma nem viszlek a hátamon! Jól van na! Csak vicceltem. -Mondja az egér. Tudom! -válaszol neki az elefánt. 

Tudod Cinga éjjel az elefántcsaládommal álmodtam. És arra gondoltam, ma meglátogatjuk őket. A kívánságlabirintuson át, csak pár lépés és már ott is vagyunk. 

És ha már eleget láttál a labirintuson szépen visszajövünk. Jó lesz így? -kérdezte barátjától. Nekem tetszik az ötlet. Jött az egértől a válasz. Vagy … mégsem?

Elviszel a hatalmas nagy elefántok közé? Mi lesz ott velem? A sok óriás láb között én veszélyben leszek! Bízzál bennem Cinga. Vigyázok rád! Megígérem. -Mondja Elfi.

Igaz eddig is óvtál! Rendben menjünk. …. Felőlem indulhatunk mondja az egér. Nos akkor ugorj a hátamra! -Szól az elefánt. Máris Elfi. Csak várd meg még felmászok rajtad. Mert azt ugye tudod? -ugrani én nem tudok. -Tudom Cinga! Az ugrást nem neked találták ki. Fent vagy már? …. Igen. A hátadon vagyok. Akkor kapaszkodj mert indulok!

Azzal különleges útjuknak neki is indultak. Az elefánt a hatalmas lábaival elég gyorsan haladt. Mikor már az egér a kapaszkodást Elfi hátán nehezen bírta, kicsit megpihentek. Elég gyorsan a labirintushoz értek. 

Cinga csak ámult. Te engem ide beakarsz vinni? -kérdezte barátját. Ez nekem félelmetes. -Mondta. 

Bízzál bennem. Ha nem akarod látni merre viszlek, kérlek csukd be a szemed! Meglásd hamar odaérünk. Úgy lesz Elfi! …..Kicsit gyáva vagyok elismerem. Nem vagy gyáva barátom, csak ez a sok ismeretlen látvány megriaszt. Szólok, ha kinyithatod a szemedet. -Mondta az elefánt.

Aztán jó nagy elefántlépésekkel gyorsan a labirintust átszelte. Mire az egér igazán félni kezdett, Elfi szólt, …. na most figyelj Cinga!

Hű …… az egerek kacskaringósát! Hát itt tényleg sok az elefánt! Én megmondtam. -Válaszolt a barátja. Aztán az elefántok jöttek mind Elfit üdvözölni. Nem láttunk mostanában. Hová lettél? -kérdezték. Kicsit járom a világot. Most éppen egy mesebeli állatbirodalomból jöttem. Ott ismertem meg a kis barátomat Cingát.

És éppen bemutatta volna nekik egérbarátját, mikor az egyik óriás ormányos így szólt Elfinek.

Figyelj csak! Valami piszok van a hátadon. Várj, mindjárt az ormányommal lefújom! Jaj, csak azt ne! …. Kiáltott az egér. De már késő. Szegény Cinga úgy repült a levegőben, mint akit puskából lőttek ki. Segíts! ….. Elfi! … Kiabálta. Mire a barátja érte ment, szegény egér éppen egy bébielefánt hátára esett. De jó, hogy nem a földre estél! -mondta Elfi. Azzal az ormányával Cingát a füle mellé tette. Kapaszkodj barátom! Nagyon sajnálom, ne haragudj! -mondta. Azt ígértem vigyázok rád! És tessék. Úgy repültél a hátamról, hogy azt egy rakéta is megirigyelhette volna! Megütötted magad? -kérdezi. Kicsit igen, -de kiheverem! Ne aggódj jól vagyok. Nyugtatta meg ormányos barátját.

Aztán Elfi, így szólt a többi elefánthoz. Ő itt a barátom. Cinga az egér. Kérlek vigyázzatok rá! 

Bocsánat, hogy a hátadról lefújtam. Kért elnézést az elefánt. Nem tudtam, hogy ilyen kicsi barát is létezik! Ne haragudj kisegér! -Kérlelte Cingát. Nem haragszom. De tudod milyen nagyon féltem?

Most már ilyen veszély nem fenyeget. -Mondta a barátja. Kicsit még nézelődünk és megyünk is vissza. Nézz meg mindent jól! Lehet, hogy ilyen sok elefántot együtt nem látsz többet. Figyelek Elfi! Látom ti tényleg szerettek a pocsolyában dagonyázni, hemperegni. 

Hiszen abban a pocsolyában már nincs is víz, csak sár! Sopánkodik az egér. Jó kis sár! Vastagon a bőrünkön. Az kell nekünk! -Válaszolja Elfi.

Tudom. …. A sár védi a bőrötöket a bogaraktól. Ezt megjegyeztem. Ne haragudjatok, de ez a sok sár rajtatok! …..Én akárhogy is nézem, hát …… bizony jó koszosak vagytok! 

Aztán ahogy az elefánt hátán egerünk nézelődik, egyszer csak felkiált. Odanézzetek! Milyen bozontos társsaság közeledik felénk. Igen Cinga. Ezek az oroszlánok. Jó, hogy észrevetted őket! 

Akkor most kapaszkodj jól! És figyelj. Aztán az elefántok szinte vezényszóra szorosan egymás mellé gyűltek.  A kiselefántokat a csorda közepére gyűjtötték. Így tudnak rájuk vigyázni. Védik őket a ragadozó állatoktól. Szerencsére nem volt rá szükség. 

Az oroszlánok úgy látszik meggondolták magukat. Más irányba vették az útjukat. Lehet, hogy a sok elefánt látványa elriasztotta őket? Hiszen nekik a kevés óriás ormányos is sok! Hát még egy hatalmas nagy csorda! Így a kicsi elefántok zavartalanul téblábolhattak a csorda körül. 

Hűha! Elfi ez meleg helyzet volt. Ilyet én még nem is láttam. Ti elefántok ennyire összetartó óriások vagytok? Igen barátom, ha szükség van rá! Segítünk egymáson. Na ma is láttam valami új dolgot. Jó, hogy elhoztál.

Szívesen tettem barátom. Úgy látom az élményekből mára neked ennyi éppen elég. Indulhatunk hazafelé? -kérdi Elfi.

Induljunk! A hátadról való repülést kihagytam volna! De jól éreztem magam. Köszönöm neked óriás barátom. 

Miután az elefántcsordától elbúcsúztak Cinga a barátja hátán, amennyire csak lehet kényelembe helyezte magát. Megtehette, mert egy Afrikai elefántnak hatalmas nagy a füle. Elfi aztán a fülét, hátára vetette és egerünk kényelmesen elfért benne.

Ráfért egy kis kényelem. Hiszen mikor barátja hátáról az óriás elefánt lefújta, repülés és az esés közben bizony a hátát megütötte. Tudta ezt Elfi is. Így aztán hazafelé az úton, amilyen gyorsan csak tudott, úgy sietett. Ha láttad volna! Olyan gyors volt, mint akinek hétmérföldes csizma van a lábán.

Így aztán időben haza is értek. Még azelőtt, hogy a Hold és a csillagok az égboltra kiültek. Ahogy a mesebeli furcsa párosunk napjának, úgy mára a mesének is vége lett.