Róka bá favárat épít

Róka bá favárat épít.

Róka bá talált egy doboz építőkockát. Valaki elveszíthette. Kereste- kutatta, hol és merre lehet a tulajdonosa, de úgy tűnt, az a valaki végleg lemondott róla. Így birtokba vette. Nekigyürkőzött hát, hogy egy új várat építsen belőle. Fontos volt, hogy az alja, az alap stabil, biztos legyen,  jól kössön, hogy a későbbiekben, ha esetleg bővülne a család és ráépítenek, ne dőljön össze. Így elsőként egy nagy, sík, négyzet alakú lapot rakott le. Ekkor érkeztek meg a kicsik.

- Segíthetünk? – kérdezték lelkesen.

- Hát persze! Minden segítség jól jön! – Így hát nekiláttak.  A három fiú először a hosszú téglákat hozta. Talicskán hordták a zöld, a sárga, a piros és a kék színűeket szépen sorban. A három lány pedig jó szorosan a nagy, sík négyzet alakú lapra rakta, pontosan egymás mellé. Rá a hosszú, vékony, piros színű téglák, majd azokra a sárga színű hengerek kerültek. Ekkor a vékony, zöld színű téglák következtek. Az ajtóról se feledkezzünk meg! Szép barna téglalap alakú ajtót illesztettek a helyére és a barna négyzetlap alakú ablakokat is. Ezt követően, állítva a rövid, sárga téglák jöttek, majd ismét a vékony, zöld színű téglák. Utána a zöld, a sárga, a piros és a kék színű kockák, amelyre Róka bá egy másik, nagy barna, sík, négyzet alakú lapot rakott. Végül a tető, a három darab gúla és három darab gömb került egymás után sorba. 

- Hű, de szép lett! – Ámuldoztak a kicsi rókák: a lányok és a fiúk, amikor elkészült. Ám képzeljétek, hogy mi történt! A legkisebb rókafi, ahogy megfordult, a farkával véletlenül egy jó részét ledöntötte. Sírt- rítt a kis rókafi. A többiek is elszomorodtak, látván, hogy mi történt az új házukkal, de hamar összeszedték magukat. Először megvigasztalták a kicsit, majd nekigyürkőztek. Először leszedték újra a tetejét, majd kijavították a sérült részeket. Ezután jöttek a zöld, a sárga, a piros és a kék színű kockák, amelyre Róka bá egy másik, nagy barna, sík, négyzet alakú lapot rakott. Végül a tető, a három darab gúla és három darab gömb került egymás után sorba. 

Még egyszer leellenőrizték jobbról- balra, majd balról- jobbra, lentről fel és fentről le. - Hű, de szép lett! – Ámuldoztak a kicsi rókák: a lányok és a fiúk, amikor elkészült. A legkisebb az édesanyjáért szaladt, hogy megmutassa neki is.

De gyönyörű! – kiáltott fel az örömében. - Milyen ügyesek, szorgalmasak voltatok! Úgy látom jó erős, masszív. Ez nem fog egyhamar összedőlni, sőt a zord szél se fog befújni rajta. Nagyon jól dolgoztatok. Menjünk be, készítek nektek finom tyúkpecsenyét. Az éjjel vadásztam. De jó meleg van idebent! – mondta mosolyogva.  A faház nagyon jól szigetelt, nem süvített be rajta sohasem a szél.