Samu kutya kalandjai Samu és a kötelező oltások

Samu kutya kalandjai Samu és a kötelező oltások.

Samu és a kötelező oltások

Hú, de izgatott lettem, amikor megláttam a pórázomat a gazdám kezében. Ez csak egyet jelenthet, hogy valahova megyünk.

-  Samu, gyere, megyünk!- kiáltotta a gazdám.

A „megyünk” szóra mindig a magasba emelem a farkamat, csóválni kezdem azt, és a fülemet kimeresztem. Ilyenkor örülök, mert tudom, hogy indulunk valamerre. Amikor elindultunk ismerős szagokat éreztem. Egyszer csak azt tapasztaltam, hogy a gazdám másfelé akar menni, mint én. A pórázom feszes lett, és érzékeltem, hogy irányt kell váltanom.

Egy ajtó kinyílt, és mi bementünk rajta. Nagyon furcsa szagokat éreztem, olyan büdös volt minden. Mintha itt lenne 100 állat, de én csak két állatot láttam, egy tarka kutyát és egy cirmos cicát.

- Téged is az orvoshoz hoztak?- szólított meg a tarka kutya.

- Orvoshoz? Az mit jelent?- kérdeztem tőle.

- Az egy olyan ember, aki megvizsgál, meghallgatja a szívverésed, belenéz a füledbe, megnyomkodja a pocakodat, megnézi a szemeidet. Meggyógyít, ha beteg vagy.- válaszolt a tarka kutya.

- De hát én nem vagyok beteg! – mordultam fel hangosan.

- Akkor biztosan csak a kötelező oltásokat kapod meg.- kapcsolódott be a beszélgetésbe a cirmos cica.

- Oltás? Mi az, minek az nekem?- kérdeztem őket értetlenkedve.

- Azt azért kapod meg, hogy ne is legyél beteg. Az orvos fog egy fecskendőt meg egy tűt, felszívja az oltóanyagot és beleböki a fenekedbe.- mondta a cicus.

- Honnan tudjátok mindezt? Kaptatok már ilyet?- kérdeztem tétovázva.

- Te még fiatal kutyus lehetsz, ha nem tudod mi ez.- mondta a foltos kutya.

- Kicsit félek!- mondtam ki hangosan.

Amit nem ismerek, attól kicsit félek, izgulok, hogy vajon milyen lesz. De nem tudtam sokáig gondolkodni, mert nyílt is az egyik ajtó, és kiszóltak.

- Jöhet a Samu kutya!- szólalt meg egy női hang.

Bementünk egy másik szobába, ahol egy ezüstszínű magas asztal, íróasztal, székek és szekrények voltak.

- Szia, Samu!- köszöntött engem a doktor.

Én félelmemben nem tudtam megszólalni, csak a gazdám lábaihoz bújtam.

- Hány kiló a kutyus? - kérdezte a doktor a gazdámat.

- Samu, 12 kg. – válaszolta a gazdám.

Úgy beszélgettek a fejem fölött, hogy én semmit sem értettem belőle.

- Tegye fel Samut az asztalra!- szólt a doktor.

- Samut nem lehet feltenni az asztalra, mert odakap. Nem szereti, ha megfogjuk a hasát. Különben aranyos kutya, de a vizet és az ölelést nem szereti.- mondta a gazdám rólam.

- Semmi baj, akkor majd lehajolok hozzá.- mondta az orvos.

Lehajolt hozzám a doktor, sztetoszkóppal meghallgatta a szívem verését, megnyomkodta a hasamat, belenézett a fülembe.

Nem volt rossz érzés, de nem éreztem magam biztonságban. Nem tudtam, hogy a következő pillanatban hova fog nyúlni, mit fog csinálni.

- Minden rendben van Samuval, egészséges így be tudom neki adni az oltásokat.- szólalt meg a kezelőorvos.

Megláttam azokat a dolgokat, amiket a kutyus és a cica mondott a váróteremben, a fecskendőt és a tűt.

Morogni kezdtem, mert nagyon féltem. Ezt a gazdám észrevette és halkan, megnyugtató hangon beszélt hozzám.

- Ne morogj Samu, nem fog fájni.- nyugtatott a gazdám.

Ebben a pillanatban valami szúró, összehúzódó érzést éreztem.

- Ez már az volt?- kérdeztem.

- Készen is vagyunk, Samu. Nagyon ügyes kutya voltál.- beszélt hozzám az orvos.

- De jó, túl is vagyok rajta! Ez igazán nem fájt, csak egy kicsit.- néztem a gazdámra.

- Samu kutya oltási könyvébe beleírjuk, hogy megkapta a veszettség elleni vakcinát.

Egy kombinált oltást, amely magában foglalja a parvovírus, szopornyica, leptospirózis, fertőző májgyulladás, és a kennel köhögés elleni hatóanyagokat is. – szakszerűen mondta az orvos.

-Találkozunk egy év múlva. – köszöntek el a dolgozók.

Én már nagyon türelmetlen voltam, felugrottam a kilincsig és kinyitottam az ajtót.

A váróterembe érve a két állat még mindig ott volt.

- Milyen volt az orvos, kedves volt?- kérdezte tőlem a foltos kutya.

- Fájt az oltás?- vágott közbe a cirmos cica.

- Nem volt rossz, de jó sem volt. De legalább túl vagyok rajta.- válaszoltam nekik.

- Sokat pihenj délután, álmos leszel az oltástól.- jó tanácsokkal láttak el az állatok.

Hazaérve kaptam egy új sárga színű labdát, amiért nagyon ügyes voltam a doktornál. De nem tudtam vele játszani, mert tényleg nagyon hamar fáradt lettem és elaludtam.

Másnap még kicsit fájt az oltás helye, hideg borogatást is kaptam rá. Nem volt sok kedvem szaladgálni, inkább csak feküdtem és pihentem. Remélem az oltások hatnak majd, és nem leszek beteg, egészséges maradok.

Beszélgess el a gyerekeddel arról, hogy milyen oltásokat kapnak az egészség megőrzése érdekében!