Utolsónak születni

https://gabicsabi.hu
Fodor Gyöngyi  – Utolsónak születni
     Margó, a breton kutyamama  napok óta nyugtalanul mászkált.  Közeledett az ellés ideje. Amikor elérkezett a pillanat, elvonult a számára elkészített helyre és  csendben tűrte a fájdalmakat. Öt kiskutya gyorsan ki...

Kép forrása: saját

Fodor Gyöngyi  – Utolsónak születni

     Margó, a breton kutyamama  napok óta nyugtalanul mászkált.  Közeledett az ellés ideje. Amikor elérkezett a pillanat, elvonult a számára elkészített helyre és  csendben tűrte a fájdalmakat. Öt kiskutya gyorsan kibújt, de a  hatodik még váratott magára. Csak két órával később,  segítséggel sikerült világra hoznia. Alig volt már benne  élet.  Arra gondoltak, talán meg sem marad, de az állatorvos megvizsgálta,  azt mondta, a szíve jó, nem talál semmi baját,  talán majd felerősödik.

     Ahogy múltak a napok, még inkább megmutatkozott a gyengesége, elesettsége. Míg a testvérei vígan szoptak, elfoglalva Margó mama öt emlőjét,  a csöppség sehogy sem fért oda a hatodik tejcsaphoz, hiába igyekezett odamászni. A nagyobbak ellöködték onnan, rátapostak, s akkor szopott egy keveset, amikor a másik öt hasika már tele volt. Ilyenkorra Margó mama már elfáradt, vagy tej nem volt,  ezért cumisüvegből etették,  de alig fejlődött valamit. Az öt életvidám kiskutyát hamar lefoglalták a leendő gazdik, s ha tíz lett volna is gyorsan elkelnek, de pöttömke senkinek se kellett.

      Egy nap azonban érkezett egy középkorú házaspár, akik kifejezetten ilyen fajta kiskutyát kerestek. Úgy tudták, hogy még lehet választani közülük,  és a látott fényképek alapján már ki is nézték, hogy melyiket szeretnék majd maguknak.

-Már csak ő van, a többieket lefoglalták - nézett a gazda felesége a házaspárra, és rámutatott a kicsire.

A  férfi mérges lett, alig tudta türtőztetni magát, hogy ki ne mutassa bosszúságát, hiszen ő választani jött. Három hetesek voltak akkor a kiskutyák,  és pöttömke szó szerint fele akkora volt mint a testvérei, dülöngélt, alig bírt megállni, homályos volt a tekintete, a soványságáról nem is beszélve. A férfi csak ingatta a fejét. Ám a felesége ölbe vette, vállára fektette,  simogatta, megpuszilta a kis fejét, és a szíve máris megszerette. Könnyes szemmel hagyta ott, mert legszívesebben már vitte volna  haza. Abban maradtak a gazdákkal, hogy beszélnek állatorvossal, meglátják mit mond, és majd két-három hét múlva ismét eljönnek. Hazafele az autóban morgolódni kezdett a férfi.

-Ha tudom, hogy már csak ez maradt, el se jövök. Láthattad, hogy milyen pici, alig mozog, a többiek már szaladgálnak, kis gombócok, ennek meg csoda, hogy a bordái ki nem bökik a bőrét olyan sovány.

-Szegényke, senkinek se kell – sírta el magát az asszony.

-Miért, te elhoznád? – tette fel a kérdést a férje.

-Igen, elhoznám -  válaszolta a felesége a könnyeit törölgetve.

      Utána napokban a férfi két állatorvossal is beszélt,  több fotót mutatott a hatodik kiskutyáról és a testvéreiről .  Kétféle véleményt hallott. Az egyik orvos azt mondta, ebből sosem lesz egészséges kutya, örökké probléma lesz vele.  Ilyenkor ellenek a kutyák, keressenek másikat.  A következő állatorvos    szerint az, hogy később született, kisebb mint a többi, sovány,  nem igazán jelent egyelőre semmit, s ha más baja nincs, lehet belőle jó kutya. Tanácstalanok lettek, ezért a férfi elment egy harmadik helyre is, de ott azt a választ kapta, hogy látatlanban nem  mondanak semmit, meg kell vizsgálni a kutyust. Akkor most mi legyen? 

       Amikor hat hetes volt az alom, ismét elautóztak a száz km-re lévő családhoz, és mit látnak? Igaz, hogy pöttömke fele akkora volt, mint a testvérei, és soványka is,  de ugrabugrált, felmászott 3 lépcsőfokot, harcbaszállt a partfissal, majd  többször is rátámadt a férfi cipőjére, meg akarta szerezni a cipőfűzőt és mint egy kisoroszlán  addig ugrált a testvéreire, amíg valamelyik nem birkózott vele.

      Összenézett férj feleség, és határoztak.   Két hét múlva hazavitték és a Dina nevet adták neki.  Végtelen sok szeretettel nevelték, a legjobb kutyatáppal etették, játszottak vele,  s lássatok csodát,  elkezdett növekedni, s olyan szép és okos kutya vált belőle, hogy csodájára jár a környék. A kutyakiképzőben is mindig megdícsérték.  Kiváló vadász lett és nincs az a mélyen rejtőző szarvasgomba, amit  ki ne szagolna. A gazdája nagyon büszke  rá! 

De időnként neki  is kell a simogatás, a babusgatás, olyankor az asszonyhoz bújik,  aki gyakran odasúgja neki:

-Már akkor tudtam, éreztem, hogy te leszel az én kutyám, amikor először tartottalak a karomban! – s a kutya szeméből oly sok melegség árad, mintha minden szót értene. Nedves orrahegyét odanyomja az asszony arcához, ami nála a puszi jele.

 

Megjegyzés:  Igaz történet alapján. Dina a mi kutyánk.  A történet megjelent a Havas csúcsok c. antológiában (Holnap Magazin, 2020.)

Fodor Gyöngyi, Író - regények, novellák, mesék

Régóta írok. Első megjelent mesém a Nők Lapjában volt, Utazás seprűnyélen címmel, majd megjelent egy mesekönyvem A királykisasszony fogyókúrája, magyarul és német nyelven is . A német nyelvű kiadás a Frankfurti Könyvvásáron mutatkozott be 2007-ben. Hamarosan egy többszerzős-többmesés mesekönyvben is benne lesz egy mesém. Számos antológiában jelentek meg novelláim (meséket és novellákat a saját nevemen írom...