Vörö cica kalandjai 3. rész- Miért rejtődködnek a pillangók?

Vörö cica kalandjai 3. rész- Miért rejtődködnek a pillangók?.

A rét zöldellő fűjében, az illatozó virágok között Vörös cica hamar megtalálta kis barátját. Pille éppen egy fa tövében napozott, miközben apró lábaival egy kisebb virágot tartott.

–Ezt neked szedtem. Százszorszép a neve –mondta köszönés helyett a pillangó.

Vörös cica meglepődött az ajándékon. A családján kívül ugyanis még senkitől sem kapott semmit sem.

Óvatosan a mancsába vette a fehér szirmú virágot, és elgondolkodva forgatta.

–Nagyon szép –mondta. –De sajnos én semmit sem hoztam neked –horgasztotta le a fejét.

–Dehogynem! Nézz fel az égre –mutatott a fák ágai felé Pille.

Vörös cica felpillantott, és meglátta az előző nap vett léggömbjét. A szív alakú lufi kecsesen lengedezett a gyenge tavaszi szélben.

–Egész végig ebben gyönyörködtem, amíg téged vártalak –mondta Pille.

Vörös cica megörült, hogy ő is tudott egy kisebb ajándékkal kedveskedni új barátjának, még ha a léggömböt eredetileg nem is Pillének vette.

–És most? –kérdezte Vörös cica, miközben kényelmesen elhelyezkedett a fa tövében.

–Csak nézzük a lufidat, miközben fújja a szél –jelentette ki a pillangó.

–De ez nem unalmas, hogy semmit sem csinálunk? –kérdezte Vörös cica.

–Nem, nem az, mert semmit csinálni a legjobb dolog a világon –magyarázta lelkesen Pille. –Amikor semmit sem csinálsz, olyankor jutnak eszedbe a legjobb ötletek és a legizgalmasabb játékok.

Vörös cica buzgón bólogatott, bár még mindig nem értette, miért jó semmit sem csinálni.

–De beszélgetni szabad közben? –kérdezte egy kis idő múlva Vörös cica, amikor megunta, hogy a lufi már hosszú ideje ugyanúgy táncol a szélben.

Pille aprót bólintott, Vörös cica pedig feltette az első kérdését, ami egész nap foglalkoztatta.

–Nektek, pillangóknak, miért kell bujkálnotok?

–Azért, hogy senki se lásson meg minket –jött a rövid válasz.

Vörös cica nem kérdezett többet, mert sejtette, hogy kis barátja folytatni fogja a történetet, csak még nem tudja, hogyan kezdjen hozzá.

–Tudod, régen, nagyon régen –kezdett bele Pille a mesélésbe– a macskák nemcsak a halakat, hanem a rovarokat is megették. A halakon kívül mi számítottunk a legjobb csemegének, akikre minden cica szívesen vadászott –pillantott oldalra a lepke, akire Vörös cica csodálkozva nézett vissza. –Az egyik király azonban megsajnált minket, és hozott egy olyan törvényt, hogy senki se bánthassa sem a pillangókat, sem a tücsköket és semmilyen más rovart sem. Sokan nem értettek egyet ezzel a törvénnyel, és azt szerették volna, ha a királyt leváltják. Egy nagyhatalmú macska el is foglalta a trónt, a királyi családot pedig elüldözte a palotából. A törvényt azonban eltörölni már nem tudta, így kihirdette, hogy minden állatnak, aki nem macska vagy hal, el kell hagynia Cicaországot.

–Sok állatka azonban tudta, hogy ha elüldözik a rovarokat is, a fák meghalnak, ahogyan a virágok sem virágoznak többé. Tenni nem tudtak a törvény ellen, ahogyan elköltözni sem akartak, így bujkálni kezdtek. Néhányan tudtak rólunk, de ők megtartották a titkunkat, hiszen nélkülünk egy növény sem maradna életben. Mert mi, rovarok, porozzuk be a virágokat, tisztítjuk meg a növényeket a kártevőktől, és hozzuk el a tavaszt –fejezte be a történetet Pille.

–De ha titokban szeretnétek tartani, hogy nem mentetek el, miért jöttél oda hozzám tegnap? –kérdezte Vörös cica.

–Azért, mert segíteni tudnánk egymásnak –felelte a pillangó.

–Hogyan? –csodálkozott Vörös cica.

–Úgy, hogy én segítek neked barátokat szerezni, te pedig abban, hogy hozzanak egy új törvényt.

–De engem senki sem kedvel a macskák közül –horgasztotta le a fejét Vörös cica. –Még egy születésnapra sem kaptam soha meghívót.

–Meg fognak majd hívni, emiatt ne aggódj –mondta megnyugtatóan Pille. –Majd kitaláljuk, hogyan, de ott leszel a születésnapokon is.

–Köszönöm a virágot és a segítséget is –mondta hálásan Vörös cica–, viszont most nekem haza kell mennem. Sok házi feladatot kaptunk, amiket még ma meg kell írnom –állt fel Pille mellől.

–Jó tanulást! –mondta a pillangó. –Holnap találkozunk ugyanitt?

–Igen, itt leszek –felelte vidáman Vörös cica. –De neked jó semmittevést! –tette még hozzá.

Pille aprót bólintott, miközben még hosszan nézte új barátja távolodó alakját, mielőtt újra a csodálatos szív alakú lufi kötötte volna le a figyelmét.

Forrás: https://youtu.be/rQA0IcE9GmI?si=Wvw9kqlmswFVMtDU