Zsolti egyiptomi kalandjai 1. rész


https://webshop.meskete.hu

Zsolti egy hét éves fiúcska volt, akinek nagy álma volt, hogy egy napon elutazhasson kedvenc országába, Egyiptomba. Rajongott ezért az országért, a fáraókért, a Vörös tengerért és a titkos kincsekért.

Szeptemberben a szülei egy este vacsora közben óriási bejelentést tettek.

-        Jövő héten utazunk Egyiptomba!

-        Micsoda?- kérdezte Zsolti döbbenten és a meglepetéstől tátva maradt a szája.

-        Úgy, ahogy mondtuk. Tudjuk, hogy mennyire vágysz oda megnézni a piramisokat és a múmiákat, ezért apával úgy döntöttünk, hogy idén a spórolt pénzünket erre költjük.- mondta anya mosolyogva, miközben felállt a székről, hogy átölelje a döbbenettől teljesen ledermedt kisfiát.

-        Ezt nem hiszem el!!!!!- ugrálta körbe pár perc elteltével Zsolti a házat!- Megyek Egyiptomba! Valóra vált az álmom!!!!

Szeptember 10-én egy hétfői napon indult a repülőjük. Zsolti nagyon izgatott volt, még sosem repült sehova. A szülei sokat meséltek neki a kalandjaikról, hogy mennyi különleges helyen jártak, mielőtt ő megszületett volna és alig várta, hogy ő is világot látott ember legyen. Nagyon örült, hogy az első igazi útja az Afrikai kontinensre viszi. 

Este hat óra után szállt le a gépük az egyiptomi repülőtéren, onnan busszal vitték el őket a hotelbe. Nagyon meleg volt. Igazi, füledt nyári idő. Zsolti élvezte a busz légkondijából felé áramló hűs levegőt. 

Mire megérkeztek a hotelbe, már nagyon fáradtak voltak mindannyian. Kimerítette őket a hosszú út. De nagyon boldogok voltak. 

A mennyei vacsora után sétáltak egy kicsit a Vörös tenger partján, majd visszamentek lefeküdni a szobájukba. 

-        Jó éjt nagy fiú. Pihend ki magad, holnap nagy kaland vár ránk.- takarta be apukája egy vékony takaróval és cuppanós puszit nyomott a homlokára.

Másnap Zsolti szinte kirepült az ágyból. 

-        Jó reggelt!- ugrott be szülei ágyába. – Mi lesz a mai program?- kérdezte.

-        Jó reggelt szívem!- ma itt leszünk a hotelben. Medencézni fogunk, a tengerben felszíni buvárkodunk majd, megnézzük a csodálatos halakat és korallokat.- mondta az anyukája. A szálloda tengerpartja természetvédelmi terület, ezért csak a mólóról szabad bemennünk a vízbe. 

-        Még jó, hogy én már 3 évesen megtanultam úszni!- mondta Zsolti büszkén.

-        Igen töki, ez egy jó pont, de a Vörös tengernek olyan magas a só tartalma, hogy lehetetlen benne elsüllyedni. Még én is a víz tetején tudok lebegni, pedig én nem is úszom olyan jól. 

Zsolti érdeklődve hallgatta apukája szavait, mert ő erről még sosem hallott. 

Reggeli után felvették fürdőruhájukat és már mentek is a medencéhez. 

Sokat lubickoltak, tízóraiztak és elindultak a tengerpart felé. Hosszú mólón át vezetett az út, a végén egy szállodai alkalmazott osztott ki búvárszemüveget és pipát azoknak, akik nem vittek sajátot magukkal. 

Gyönyörű látvány fogadta őket amint beledugták fejüket a vízbe. Színesebbnél színesebb halak úszkáltak körülöttük. Zsolti még egy bohóchalat is látott, ami pont úgy nézett ki, mint Némó a meséből. És ő is egyedül volt. Zsolti remélte, hogy ez a halacska nem veszítette el az apukáját. 

Az első nap igazán kellemesen telt, délután lefoglalták az összes programot, amin szerettek volna részt venni egyiptomi tartózkodásuk alatt.

A vacsora aznap is fenséges volt. Finom halakat és zöldségeket ettek. Majd nagyon finom hibiszkusz teát ittak. Zsolti még sosem érezte magát ennyire jól. 

Vacsora után a hotel szabadtéri színpadán táncos előadást láttak, ami elbűvölte Zsolti anyukáját és a szobához vezető úton csak arról tudott beszélni, hogy mennyire lenyűgöző látványt nyújtottak a táncosok. 

Fürdés után apa mesét olvasott Zsoltinak, mert magukkal hozták a kedvenc mesekönyvét is. 

Zsolti mély álomba merült a kimerítő nap után, de még álmában is mosolygott, mert tudta, hogy holnap újabb kalandos nap veszi kezdetét. 

 

Tarts velünk legközelebb is, ha tudni szeretnéd mi történt másnap Zsoltival és családjával. 

 

Kajtàn Brigi, Amatőr

Ezt a mesét írta: Kajtàn Brigi Amatőr

Sziasztok! 35 eves vagyok, Nyiregyhazan születtem és éltem 20 éves koromig. Jelenleg Spanyolorszagban elek ferjemmel es kisfiunkkal. Amióta az eszemet tudom, olvasok. Írni körülbelül 8 éves koromban kezdtem. Azóta is írok, kisebb megszakításokkal. Egy ideje írok az anyasàgròl, szülőségről. Sokszor kacerkodtam a gondolattal, hogy gyerekeknek is írjak. 2023 év elején írtam meg az első mesémet, ekkor találtam r...


http://mocorgohaz.hu/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!