Zu a kis sárkány kalandjai


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/
  • 2024.
    jan
  • 21

 
 
Zu a kis sárkány kalandjai
Írta: Rose Logan
 
Az üveghegyen is túl éltek a vulkánhoz közel, ott ahová már senki ember fia nem merészkedett. Ott volt a sárkányok birodalma. Békében ,hol kicsit harcban voltak egymással a területféltés miatt. Itt születe...

Kép forrása: Google

 

 

Zu a kis sárkány kalandjai

Írta: Rose Logan

 

Az üveghegyen is túl éltek a vulkánhoz közel, ott ahová már senki ember fia nem merészkedett. Ott volt a sárkányok birodalma. Békében ,hol kicsit harcban voltak egymással a területféltés miatt. Itt született egy kis sárkány, Zu kitűnt sárkány társaitól, hogy fehér volt, és az egyik szeme kék mint az ég, a másik szeme mint a tűz olyan piros. Szülei nagyon szerették, óvták mindentől. Evvel szemben Zu kereste a vele egykorú társai társaságát, de folyton elzavarták, kivéve Dracot a kis fekete sárkányt. Dragonak hiányzott az egyik szárnya. Kiközösítették, kinézete miatt. Ezért Zu a kis sárkány nagyon magányosnak érezte magát. Odaült a hegy széléhez, a csillagos eget figyelte és elképzelte, hogy hős sárkány és legyőzhetetlen. Egyik éjszaka gondolta, hogy felkerekedik elmegy világot látni. Félve, de izgatottan indult útnak osonva lopakodot.Fel ne ébredjenek a sárkányok és persze a szülei sem. Draco ezt észrevette, kissé álmosan megkérdezte:

–Zu, hová mész? - ilyen késő este egyedül.   

–Világot látni! -mondta Zu kicsit megijedve. 

–Veled tarthatok? -kérdezte Draco. –Veszélyes! egyedül- mondta. 

–Velem, jöhetsz! mondta Zu határozottan.

 

Elindultak a hosszú útra, ketten a sötét éjszakában. Mivel még nem tudtak igazán repülni, csak bandukoltak le a hegyről. Ahogy mentek mendegéltek, egyre távolodtak már otthonuktól, egy erdő széléhez értek. Az erdő zaja félelmetesnek hangzott. Baglyok huhogtak, farkasok vonyítottak a ködös fák rejtekében. Kicsit félve de bementek, a kíváncsiság hajtotta őket. Minden rezdüléstől, ág reccsenéstől a talpuk alatt egymásba kapaszkodtak. Zu arra gondolt hiszen mi sárkányok vagyunk, nincs mitől félnünk.Ahogy egyre beljebb mentek már az erdőben, dallamos lágy hangra lettek figyelmesek 

–Gyertek, gyertek szabadítsatok ki innen! - felelte a kedves csalogató hang.

–Zu ne menj! -lehet csapda.- mondta Draco figyelmeztetve Zut.

– Hiszen, sárkány vagyok! nincs mitől féljek -felelte bátran. Mentek mert Draco is követte, egy hatalmas nagy vízeséshez értek, a vízesés belefolyt egy óriási tóba. Nem láttak senkit de a lágy hívogató hang, csak csalogatta őket jobban egyre jobban. Ez a tó varázstó volt. Aki megmártózott benne csodálatos lénnyé változhatot. De a szirének a tóban, feladat elé állították a betolakodókat. Zu úgy szeretett volna szép erős sárkány lenni. Közelebb lépet a tóhoz, közeledett egyre csak közeledett. Meglátta a víz tükrében magát, azt hitte káprázik a szeme.Egy hatalmas erős sárkányt látott.

–Draco ezt nézd! - mondta boldogan. –Gyere ide ne félj!-mondta Draconak. Draco közelebb merészkedett. Ő is a víz tükrében egy erős fekete hatalmas sárkányt látott, akinek mindkét szárnya meg volt. Már mentek volna beljebb a vízben egyszerre csak egy kapálózó lányt láttak a vízben. –Segítség! - Segítség! mentsen ki valaki! - jajveszékelt a lány. Zunak több se kellett, segítségére sietett a lánynak. Kiemelte a lányt, kivitte a partra. Látta, hogy megsebesült,vérzett a lába.Draco és Zu nem is tudta még, hogy ők különleges sárkányok, varázs erejük van. Zu, tanakodott magában mit csináljanak a vérző sebbel. Hirtelen, fényleni kezdetek a fehér és a fekete sárkány pikkelyei. Káprázatos fény tört ki bőrükből. Zu és Draco közösen mancsukat a lány lábára tették. Meggyógyították a bajba került lány lábát. Csodák csodájára nem vérzett tovább a lába.A lány megköszönte a segítséget. Így szólt: –Bármit kérhettek tőlem! teljesítem

– felelte hálával szavaiban.–Igazán bármit kérhetünk? – kérdezték kíváncsian, Zu és Draco.

–Igen! - bármit felelte a lány.

–Azt kívánjuk! Legyünk erős nagy sárkányok, és szeressenek a sárkánytársaink.Ne közösítsenek ki minket.- felelte Zu. A lány visszament a vízbe, ahogy haladt a vízben gyönyörű szirénné változott.

–Gyertek csak! gyertek ne féljetek.. Zu és Draco felbátorodva belement a vízbe, egyre beljebb és beljebb mentek. Már csak a fejük látszott ki a vízből. 

–A fejeteket is rakjátok, bukjatok a víz alá. - mondta a szirén kedvesen. Úgy is tettek lebuktak a vízbe. Egy hatalmas fényörvény kerekedett körülöttük. Kis idő múlva, lassan nagyon lassan emelkedtek ki a vízből. Varázslatosan szikrázott a pikkelyük, óriás sárkányok álltak a tóban.Draco mindkét szárnya megvolt. Suhintott velük a levegőben. Zu is hatalmasodott a vízben. Kimentek a vízből, búcsút intve, a szirénnek mentek haza felé.Senki nem bántotta őket, mert nagy erős sárkányok lettek. Már tudtak repülni is, hazarepültek. Meglátva, Zut és Dracot, hogy milyen óriásiak és erősek,mindenki barátkozni kezdett velük.Senki nem bántotta őket többé. Zu és Draco örökre barátok maradtak, mindig kiálltak egymásért. Boldogan élet míg világ a világ.

 

      

Vége..

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

M.R. Rose Logan, Mese írás

Ezt a mesét írta: M.R. Rose Logan Mese írás

M.R.Rose Logan vagyok,azaz roszka 49 éves kerekesszékben élem minden napjaimat.De ez engem nem zavar remélem téged sem fog. Mese novellákat írogatok.A mese nagyobb fantáziát ad még az is megtörténhet ami a valóságban nem.Köszönöm,hogy benéztél hozzám.Nagy ölelés Rose Logan


http://mocorgohaz.hu/

Vélemények a meséről

Tóth Lászlóné Rita

2024-01-22 09:48

A fantáziád valóban élénk. Jómagam csak olyasmit tudok írni, amit a valóságból merítek. Jó, hogy egészségesek lettek és erősek, de még jobb lett volna, ha a társaik a fogyatékosságaikkal is elfogadták volna őket. Viszont, lehet, hogy egy gyereknek jobb ar

Tóth Lászlóné Rita

2024-01-22 09:49

A fantáziád valóban élénk. Jómagam csak olyasmit tudok írni, amit a valóságból merítek. Jó, hogy egészségesek lettek és erősek, de még jobb lett volna, ha a társaik a fogyatékosságaikkal is elfogadták volna őket. Viszont, lehet, hogy egy gyereknek jobb ar