Barion Pixel

A bátor kispocok

Hangosmesélő: Gani Zsuzsa

 

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy kispocok, aki a réten lakott népes családjával egy föld alatti üregben.

Testvérei nagyon falánkak voltak. Amit találtak, mindent megettek. Nem néztek se jobbra, se balra csak mentek az orruk után. – Testvérkéim! Vigyázzatok, legyetek óvatosak, ki tudja, nem leselkedik- e ránk a közelben az ellenség!  – Ugyan, dehogy! Ha így lenne, azt kiszimatolnánk és meg is látnánk! – mondta gúnyosan a legidősebb. Azzal se szó se beszéd tovább dézsmálták a gabonákat, a kukoricaszárat, a gyökereket, a füvet, a leveleket, amit csak találtak. Nem néztek se jobbra, se balra. – Testvérkéim! Vigyázzatok, legyetek óvatosak, ki tudja, nem leselkedik- e ránk a közelben az ellenség!   – Milyen gyáva vagy te, kispocok!  Ha így lenne, azt kiszimatolnánk és meg is látnánk! –     

Egyszer csak a kispocok észrevette, hogy a messzi távolban egy menyét figyelte őket, egyszer csak óvatosan lopakodni kezd. - Testvérkéim! Vigyázzatok, közeleg az ellenség!  - Ugyan, dehogy! Ha így lenne, azt kiszimatolnánk és meg is látnánk! –  A kispocok a fejét csóválta, aztán szélsebesen beszaladt a föld alatti üregbe. – Milyen gyáva! – kiáltotta a legidősebb. A menyét pedig már vészesen közel járt. Hatalmas ugrásokkal közelített a pockok felé. Ekkor már a legnagyobb is észrevette. – Jaj, jaj, jaj! Testvérkéim, meneküljünk, itt az ellenség! – kiabálta félelmében a legidősebb, amikor észrevette a bajt.  A kispockok vadul kalapáló szívvel menekültek a szélrózsa minden irányába. – Fussunk, szaladjunk, nehogy karma között ragadjunk! – kiabálta a legidősebb.

A menyét azt se tudta melyiket kapja el. Kapott ide is, oda is, de valahogy a pockoknak mindig sikerült egérutat nyerniük. Hosszas üldözés után a menyét feladta és elment. A kispockok pedig fellélegeztek.  Miután kifújták magukat, hazamentek a föld alatti üregbe. Soha többé nem mondta senki a legkisebbnek, hogy gyáva, csakis azt, hogy bátor. Erre pedig a kispocok nagyon büszke volt.

 Így volt, mese volt, talán igaz se volt, ki tudja!

Gani Zsuzsa, hobbi meseíró, történetíró, versíró

PRÉMIUM Gani Zsuzsa Prémium tag

Nyolc éve kezdtem verseket, meséket, történeteket írni, melyek főként a természetről, illetve hagyományőrzésről szólnak. Hiszen ismernünk kell a múltunkat és ezt a felmérhetetlen jelentőségű hagyatékot tovább is kell adnunk a jövő nemzedékének. Meséimen, verseimen, történeteimen keresztül szeretném segíteni a környezettudatos magatartás kialakítását, természet megszerettetését, megóvását, ezenfelül ékes magyar szavain...

Vélemények a meséről

Várkonyi Kitty

2024-06-25 13:24

Óvatos volt az a kispocok. A többiek meg jól megijedtek. :) Aranyos mese. Szeretettel: Kitti

Gani Zsuzsa Gani Zsuzsa prémium tag

2024-06-25 20:19

Kedves Kitty! Köszönöm szépen kedves szavaid, örülök, hogy aranyosnak tartottad a mesém. Szeretettel: Zsuzsa



Sütibeállítások