A húsvéti meglepetés

A húsvéti meglepetés.

A Nyulak Völgyében nagy volt az izgalom. Húsvétra készültek, és mindenki a tojáskészítéssel foglalatoskodott. Az idősebb nyulak feladata volt a csokoládé elkészítése, formába öntése, a fiatalabbak pedig belerakták a tojások belsejébe meglepetéseket, aztán fényes, színes papírba csomagolták. Amikor elkészültek, az összes tojást a domb tetejére helyezték, hogy húsvét reggelén legördítsék őket a faluba.

A nyuszik a dombról nézték a műsort, és boldogan ugráltak a tojásokat üldöző és kicsomagoló gyerekek láttán, akik alig várták, hogy felfedezzék, milyen meglepetést rejtenek.

Minden évben akadt néhány tojás, amelyek nem érték el a falut, mert beszorultak a szederbokrokba, vagy egy fatörzs eltérítette őket, és a kis erdőben kötöttek ki, ahol a sünök, a mókusok, de még a rókák is remek ünnepnek tartották a tojás kicsomagolását és feltörését.

Történt egyik alkalommal, hogy egyik nyuszinak elvonta a figyelmét  egy tarkaszárnyú pillangó, és a félig megrágcsált sárgarépát tette a tojásba a meglepetés helyett. Amikor rájött a tévedésre, azonnal odarohant az egyik öreg nyúlhoz.

–Vészhelyzet van. Üres az egyik tojás! – jelentette.

–De hogyan lehetséges ez? – kérdezte a nyúl, mire a nyuszigyerek elmesélte, hogy mi történt. – Tehát nem üres a tojás, van benne egy féligrágott sárgarépa –  állapította meg a történet végén.

–Igen, de miféle meglepetés egy rágcsált sárgarépa? – sírt a nyuszi.

–Igazad van fiatal barátom, de nem nyithatjuk fel mindet, hogy melyik az. Látod, legalább ötszáz tojás van itt, és nem végeznénk vele holnap reggelig. Most menj, majd kitalálunk valamit.

Azon az éjszakán a nyuszi nem tudott aludni, és remélte, hogy az a tojás az erdő közepébe fog kerülni a mókusokhoz, ők még a féligrágott sárgarépának is örülnek majd.

Húsvét reggelén a Nyulak Völgyének ügyeletes öreg nyula kinyitotta dombtetőn a kaput, és az összes tojás legurult a völgybe. A gyerekek már lelkesen várakoztak, hogy mindegyikük elkapjon egyet közülük, és megnézzék, milyen meglepetést tartogatnak számukra. Volt ott fűszálakból szőtt karkötő, fapálcikákból készült könyvjelző, puha szőrcsomókból és festett kövekből álló golyók, aranyszínű falevelek, pipitérből koszorú, és még sok más érdekesség.Egy gyerek észrevett egy tojást, amely a patak közelében gurult, és elszaladt, hogy elkapja, mielőtt a vízben kötne ki, ám az egy nagy tölgyfa törzséhez csapódott, és ott maradt, amíg a gyermek meg nem érkezett.

–Hú, te aztán jól megfuttattál engem. Remélem, hogy legalább lesz egy kellemes meglepetésed a számomra –  mondta, és felemelte a tojást a füléhez, megrázogatta, végül eltávolította a csomagolást,és beleharapott a csokiba, így lyukat csinált rajta. Belenézett, és úgy látta, hogy üres. – Nem, ez nem lehetséges – kiáltotta, és letette a fűre, majd erősen rácsapott a kezével. – Ah, nem vagy üres! De micsoda vicc ez? – emelte fel a félig rágott sárgarépát.

Ebben a pillanatban egy galamb repült feléje, melynek lábán egy piros szalag lógott, annak végén pedig egy csengő, és a hangra a gyerek felnézett. Meglátta a galambot, aki egy papírlapot hozott a szájában,és letette a fiú elé, aki felemelte, nézegette, és rájött, hogy egy térkép van rárajzolva.  Mivel rettenetesen kíváncsi volt, elindult a megjelölt útvonalon, és kis idő múlva elérte a domb tetejét. Odafent többszáz nyúl várt rá, és örömmel üdvözölték a Nyulak Völgyében.

–Azt hittem, hogy a Nyulak Völgye csak egy mese – mondta meglepődve. - De te tényleg létezel? – nyúlt a nyuszi felé, hogy megérintse.

–Igen persze, nem álmodsz. Te egy nagyon különleges húsvéti meglepetést kapsz tűlünk – mondta az egyik öreg nyúl. – Megnézheted a Nyulak Völgyét, és azt is, hogyan készítjük a tojásokat.

Azzal elindultak, és mindent megmutattak neki, s a kifiú ámoldozva szemlélte a házaikat, ahol laktak, a műhelyeiket, ahol dolgoztak. Szívesen maradt volna még közöttük, de meghallotta, hogy az anyukája hívja, aki a patak közelében kereste. Elköszönt a nyulaktól, és lerohant a dombról.

–Anyu, anyu, itt vagyok!

–Hol voltál? Már mindenütt kerestelek. A többiektől hallottam, hogy a patakhoz futottál egy tojás után.

–Bizony, így igaz, és soha nem fogod elhinni, hogy milyen meglepetést találtam – azzal kézenfogta az anyukáját, és elindultak a falu irányába, és egész úton csak mondta, mondta, mi történt a dombon.

Anyukája kedvesen rámosolygott, azt gondolta, hogy a kisfia találta ki az egészet, miközben egy nyuszi ugrált mellettük egy sárgarépával a szájában.

Fgy