A kis Zöld villanyrendőr és a Télapó

A kis Zöld villanyrendőr és a Télapó.

Szilárd, a rendőrfőnök a késő esti órában azon dolgozott, hogy hogyan tudná modernizálni a jelzőlámpa rendszert. Amikor a gondolkodásban elfáradt, pihentetőül belelapozott egy nemrég kikölcsönzött angol feltaláló könyvébe, aki szemtanúja volt az első villanyrendőr felállításának Londonban. Ahogy elképzelte a nagy eseményt, elmosolyodott azon, hogy a rendőr akkor még egy vaslétrán mászott fel a körülbelül 180 centiméter magas állványon elhelyezett dobozba, és kézi irányítással működtette a környező házakra felfüggesztett zsinórokon keresztül, a feje fölött lógó rendőrlámpákat. Igaz később az irányító üvegfülkét 3 méter magasságba emelték fel, és egy – a lépcsőt is magába foglaló – ferdén kiképzett acélszerkezeten helyezték el. Ez persze, az automata jelzőlámpák megjelenésével totál elavulttá vált.

Ekkor Szilárd agyában felvillant egy kiváló gondolat… a gyermekek, idősek és fogyatékkal élők számára még mindig nem tökéletes a jelenlegi jelzőlámpa rendszer, szóval például mi lenne, ha a színeken túlmenően a lámpák ember formájú, kicsi, világító alakokkal hangsúlyoznák a jelzéseket.

És Szilárd ekkor már szinte remegett a felfedezés izgalmától. Igen, ez az! De gyerek figura legyen vagy egy kalapot viselő "férfi"?-bizonytalanodott el. Végül az 5 éves Leó fiacskája rajza adta az ötletet, amit aznap készített számára. Ott hevert az asztalán. Annak alapján felvázolt egy zöld emberkét, majd megalkotta haragos ellenfelét, a piros villanyrendőrt is. Először a zöld emberkének ujjakat is rajzolt, de később elvetette az ötletet, mert arra gondolt, hogy a megvilágítással kapcsolatos technikai megoldása nehézségekbe ütközne.

Az előre néző Piros emberke vastag, kinyújtott karjaival egy barikádot alkotott az "Állj" jelzésére, míg az oldalra néző Zöld emberke, lépegető lábaival egy nyilat formázott, amely az "Előrehaladás" engedélyezését jelezte. Szemrevaló ez a kis Zöld emberke, a teste formás, és ráadásul jelzi majd a megfelelő cselekvést.-gyönyörködött Szilárd a művében. A Zöld fiú vidám alakjára végül egy kalapot biggyesztett, melyet a keresztapja nyári szalmakalapos fotója ihletett meg. És ekkor úgy érezte, hogy kész van a remekművel.

Zseniális!–szólalt meg ekkor valaki gúnyos hangon. De nem kell a kalap, inkább egy sapka!-

Szilárd óvatosan körülnézett, majd követte a hang irányát, de nem látott senkit. Ekkor lenézett a rajzára, hát nem onnan integetett neki a Zöld emberke, még a kalapját is meglengette.

Itt vagyok, ragyogok, zöldellek!-mondta pimaszul a kis Zöld villanyrendőr, s miután pár mókás grimaszt vágott „szülőatyjára”, lábra állt, végül lazán leugrott a papírról és már faképnél is akarta hagyni az alkotóját. 

Stop, várj, hová mész? Még azt sem tudod, hogy ki vagy és hogy mi lesz majd a feladatod!-állta el a kis ember útját Szilárd az ajtó irányába, hogy ne tudjon elsliccolni.

A feladatom? Csak nem gondolod, hogy parancsokat fogok teljesíteni? Én egy szabad emberke vagyok, a színem is ezt mutatja.-pimaszkodott tovább a kis ebugatta.

Pedig jobb, ha rám hallgatsz, elvégre én vagyok a szülőatyád!-tette hozzá Szilárd szigorú, megrovó hangon.

Atyuska! Hahaha, ezentúl így foglak szólítani.

Ha tudtam volna, hogy ilyen neveletlen leszel, meg sem alkotlak!-mondta Szilárd bosszankodva.

Pedig még mielőtt kilépnél az utcára rengeteg dolgot meg kell tanulnod, nehogy galibát csinálj! El kell sajátíthatod azokat a dolgokat, amikre szükséged lesz a közlekedésben pl. meg kell tanulnod számolni!

Számolni? Hát 1-2-3-4…Rendben-szakította félbe Szilárd a Zöld emberkét, de tudod, hogy mi az a másodperc?

Másod, mi?-kérdezett vissza a Zöld emberke.

Na látod? Pedig az időmérés kulcsfontosságú lehet egy jelzőlámpánál. Az első leckét el is kezdhetjük, figyelj! A napjainkban létező jelzőlámpák színei: a piros, a sárga, meg a zöld, de a probléma az, hogy a színtévesztő emberek a piros és a zöld szín között nem tudnak különbséget tenni, ezért a lámpák nem biztosítanak biztonságos átkelést a zebrán; másodszor a lámpák túl kicsik és túl gyenge fényűek, nem tudják felvenni a harcot este a fényreklámokkal és nappal a napfénnyel szemben. A te feladatod az lenne, hogy amikor zöldre vált a lámpa jó példát mutatva átkelsz a zebrán.

Az ilyen leckéket szeretem! Harcolnom kell az Estével meg a Napfénnyel! Juhéj!

Igen, te leszel a super power Zöld villanyrendőr! Nem batman, nem pókember, hanem a Zöld szupermen. Ezt hallván a kis nyughatatlan Zöld villanyrendőr emberke ujjongani kezdett, majd fügét mutatott az álló helyzetben lévő Piros párjának.

Lépegethetnék mondjuk így?-kérdezte Szilárdtól. És nagyokat ugrálva szökdécselni kezdett.

Kérlek ne, inkább csak sétálj, mert miközben Piros villanyrendőr testvéred nyugodtan, szoborrá merevedve áll, te már a mozgásoddal is érzékelteted a gyalogosoknak, hogy mit kell csinálniuk. Ne felejtsd el, hogy példát kell mutatnod a gyerekeknek!

És a sárgánál már startolhatok?

Hm, hm hát a sárga lámpát a gyalogosforgalomnál sietségmentes jellege miatt tulképp el is hagyhatjuk.-mondta Szilárd.

Kár volt ezt kiejtenie a száján, mert a Zöld emberke kiszökött a félig nyitott ajtón, amikor Szilárd kisfia bejött, hogy nem bír elaludni, mert zajt hallott. Hogy túl korán került ki a forgalomba az nyomban kiderült, amikor másnap a rendőrfőnökhöz felháborodott mail-ek áradata érkezett, azzal, hogy a Zöld villanyrendőr megbolondította a jelzőlámpát, össze-vissza váltogatta a színeket, de szerencsére még mielőtt tragédia történt volna odaugrott a testvére a Piros villanyrendőr és megakadályozta a forgalmi dugót, meg a teljes káoszt.

Uram, a jelzőlámpa rendszer, amit ön kitalált hibás!-jelentette ki a polgármester,-kérem, gyorsan orvosolja a hibát, még mielőtt fatális baleset történne.-jött a dühös telefonhívás odafentről.

És Szilárd tudta, hogy hol keresse a Zöld villanyrendőrt, ott, ahol éppen valami rendbontás történik. Amikor rátalált a házuk közelében lévő forgalmas átkelőhelyen, Zöld villanyrendőr éppen egy mobilozó tinédzser kezéből kapta ki a telefonját, mondván, hogy balesetveszélyes, mert leszegett fejjel a képernyőt bámulva lépett le az úttestre. Szilárd egyrészt megdicsérte Zöld villanyrendőrt, mert helyesen cselekedett, másrészt viszont arra intette, hogy legyen egy kicsit udvariasabb.

Akkor legközelebb fenékbe rúgom!-mondta villanyrendőr. Meg ne próbáld! Mert bajom származhat belőle. De neked is. Mire a Piros villanyrendőr testvére kárörvendően felnevetett.

Az eredmény végül az lett, hogy a kis Zöld villanyrendőr másnap kitett egy táblát a zebra elé az autósoknak a következő felirattal, hogy: Vigyázz! Mobilozó zombik! Még mielőtt elcsodálkoznátok azon, hogy a kis villanyrendőr hogy tanult meg hirtelen írni, hát elmondom, hogy Leó nyolcéves bátyja, Olivér segített neki. Szilárd elmosolyodott zöld villanyrendőr találékonyságán, mégis csak az ő agyának a szülötte,-gondolta nem kis büszkeséggel, és megpróbálta úgy kihasználni Zöld villanyrendőr hiperkinetikus magatartását, hogy újabb feladattal bízta meg. Másnap azt a feladatot kapta, hogy Leó és Olivér iskolája előtt irányítsa a forgalmat. Ez aztán tetszett neki, mert nagyon megszerette a gyerekeket.

Aznap tehát első dolga volt, hogy felszerelt egy táblát és kialakított egy K+R parkoló övezetet, azaz Puszi + Menj! zónát, ami arra szolgált, hogy a szülők csak annyi időre állhattak meg az iskola előtt, amíg a gyerekük ki- illetve beszállt. Szilárd nem győzte aznap dicsérni Zöld rendőrkét! Mert az iskolás gyerekek így biztonságosan kiszállhattak, elbúcsúzhattak a szüleiktől, viszont az autók nem foglalták hosszú ideig a helyet, és iskolakezdéskor kevésbé lett zsúfolt a környék. És ekkor már a média is felfigyelt Zöld villanyrendőrre, aki minden nap új ötlettel állt elő. Az erdő közeli zónákban például a sünök védelmére kelt, Olivér nem győzte rajzolni a sünis táblákat.

Aztán Szilárdnak is új ötlete támadt, mivel népszerűnek bizonyult a két közlekedési lámpa, ezért a figurájukat beszélő karakterként keltette életre. A Piros figura potenciálisan veszélyes környezetben villogott, a Zöld pedig tanácsokat adott.

Piros villanyrendőr persze megirigyelte a testvére népszerűségét, ezért ő is megpróbálta felhívni magára a figyelmet, úgy hogy egy nap létrával és piros overállba öltözve kicserélt néhány gyalogos közlekedési lámpát. Különböző motívumokat használt, köztük férfi és női figurákat, volt amelyiket a turista övezetben helyezett el, ivott, vagy egy kislány pisilő pózt imitált, másik esernyőt tartott a feje fölé, a harmadik meg biciklivel egyensúlyozott.

A kis Zöld villanyrendőr válasza erre az volt, hogy több közlekedési lámpán is megváltoztatta a ruháját, a kiránduló övezetben pl. hátizsákot vett fel vagy kamerát cipelő emberkének álcázta magát. Annyira népszerű lett, hogy a boltokban megjelentek az olcsó matricák formájában gyártott képmásai. Később magántulajdonban lévő kézműves műhelyekben gyártották a Led lámpás változatait.

Szilárd sem lustálkodott, mert állandóan forgott az agya, így az összes, statikus gyalogos közlekedési jelzőtáblát visszaszámlálóval látta el és dinamikus gyalogos-átkelőhelyi jelzéssel, aztán megkezdte ezeknek az új animált lámpáknak a tesztelését és telepítését. Fő célkitűzése az volt, hogy javítsa a közlekedési jelzések észlelhetőségét a gyalogosok számára. A "zöld emberkénél aTovább jelzést, a pirosnál a Megállj jelzést" továbbra is megtartotta, de kiegészítette egy visszaszámláló időzítővel, amit a kis Zöld villanyrendőr végzett el, hangosan számolva.

Beköszöntött december 6-a, Olivér és Leó már kitették a cipőjüket az ablakba, és várták, hogy mikor mászik fel a Mikulás hozzájuk és helyez csokit a cipőjükbe. Aztán meghallották kintről a kis Zöld villanyrendőr hangját, aki azt kiabálta nekik, hogy nézzetek ki az ablakon!

Olivér és Leó felkönyököltek az ablakpárkányra és mit láttak? Hát a jelzőlámpán a Mikulás mutatta a járókelőknek az utat, a Zöld villanyrendőrke ugyanis Szent Miklóst ábrázoló közlekedési lámpákat szerelt fel titokban az éjjel. Aki a templom előtt akart átkelni, annak a közlekedési lámpa piros püspöki ruhás alakja a stop táblához hasonlító keresztet emelt fel magasra. Amikor a jelzés "zöldre" váltott, a szent férfi képmása kivonult, a kezében egy koronásbottal és megjelent a kis Zöld villanyrendőr.

És hogy mi lett a Zöld villanyrendőrkével? Hát a barátságos, mosolyra késztető, megszemélyesített animációval ellátott kis emberke azóta is boldogan teljesít jelzőlámpa szolgálatot, és azóta már több mint ezer kereszteződést irányít.