A kiscica és a kisegér barátsága.
Volt egyszer egy aprócska cica, akinek homokszínű icipici szívecske volt a hófehér bundáján és pihe-puha volt a farkincája.
Minden nap kint játszott a kertben. Kergette a pillangókat és ugrabugrált a fűben. Egy nap azonban túlment a kert végén, eltévedt, és nem találta a hazavezető utat. Kóborolt egy darabig az erdőben, amíg véletlenül találkozott az inci-finci kisegérrel. A kisegér nagyon barátságos volt, és megígérte, hogy segít neki hazajutni. Így is történt. Mentek, mendegéltek, vezette a kiscicát az erdőn át, mezőn át, patakon át és végül egy nagy tisztásra értek. Azonban a tisztás szélén egy behemót nagy kutya épp hempergett a fűben. A kiscica nagyon megijedt, és elkezdett sírni. – Miaú-miaú-miaú…- A kisegér látta, hogy a kiscica fél, és tőle távolabb elkezdett ugrabugrálni, hogy elterelje a kutya figyelmét. Nosza, a kutya elindult a kisegeret üldözni, miközben a kiscica is el tudott szaladni. Addig-addig szaladt, amíg egyszer csak egyre ismerősebb lett a táj, hazatalált. A kiscica anyukája nagyon boldog volt, hogy újra láthatta a kicsinyét. Odabújt a cicamama pihe-puha bundájához, az meg nyalogatta féltőn, óvatosan. Egyszer csak, amikor már épp aggódni kezdtek, megjelent a lyukban a kisegér. Az egész cica család hálás volt a kisegérnek a segítségért.
Azóta a kiscica és a kisegér jó barátok lettek, és mindennap együtt játszanak a kertben.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Egy hófehér póni állt a vurstli, a vidámpark közepén. Tündökölt sörénye, amint rákacsintott a Nap, aki az égről figyelte. Homlokát egy szívecske díszítette. - „Gagagaga”, „tetetete”, nini, egy póni...
Elolvasom
Valahol, talán a Bükkben, ahogy a Szeleta-barlang felé haladt Zsivány, a rókalány, talán a Garadna patak mellett húzódó fasor egyik fájánál, különös hangra figyelt fel. Egy pillanatra megtorpant. -...
Elolvasom
Virágkarneválra készülődött a réten minden állat és növény. A nap sugaraival díszítette a mezőt, szellő cirógatta. A bidres-bodros felleg finom nedűvel kínálta csepegve-csupogva a szép, tarka-barka...
Elolvasom
Volt egyszer egy kiskecske, aki igen bolondos volt. Hogy miért? Hát elmesélem. Élt egyszer egy kiskecske valahol a Duna- Tisza közén. Kedves, aranyos, hálás és játékos természetű volt. Szerette is ...
Elolvasom
PRÉMIUM
Ezt a mesét írta: Gani Zsuzsa hobbi meseíró, történetíró, versíró
Kilenc éve kezdtem verseket, meséket, történeteket írni, melyek főként a természetről, illetve hagyományőrzésről szólnak. Hiszen ismernünk kell a múltunkat és ezt a felmérhetetlen jelentőségű hagyatékot tovább is kell adnunk a jövő nemzedékének. A mesékkel, történetekkel a szórakoztatás és az örömszerzés is a célom. Ha mosolyt varázsolok a gyermekek orcájára, ha a szívét, lelkét megérintettem, már megért...