Kép forrása: google.com
Baromfiudvar.
Kukurikú! Szól a kakas.
Ideje lesz felkelni!
Ébredj gyerek, ne légy nyakas!
Óvodába kell menni!
Kot- kot, kot-kot, kotkodács!
Megtojtuk már a tojást!
Reggelizzél belőlük,
nagyra nőjél meg tőlük!
Háp, háp, háp, a kacsa lennék.
Egy kis kukoricát ennék.
Teletömöm begyemet,
eszem-iszom eleget.
Aztán kísérj le a tóra,
visszajövünk virradóra.
Gá, gá, gá! Gyere velem világgá!
Hosszú nyakam, csőröm megvéd,
Elriasztom a nagy medvét!
Nem lehet itt semmi hiba,
én vagyok a győztes liba.
Mérges pulyka, mondják rólam,
rosszul hangzik ez a szólam.
A nyakam csak azért piros,
mert kergettek, s engem tilos.
Galamb vagyok grú, grú, grú,
Sose legyél szomorú.
Kikeltettem fiókámat.
Tartsd távol a kiscicádat!
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Szabó Veronika amatőr író
Nyírteleken születtem, jelenleg Nyíregyházán élek. Korai irodalmi érdeklődésemre nagy hatást gyakoroltak a szüleimtől, a nagymamámtól és az első tanítómtól hallott mesék, valamint a Petőfi Rádió régi irodalmi műsorai. Az első verseimet 12 éves koromban írtam, azok sajnos már nincsenek meg. Hosszú ideig szabadidő hiányában nem nagyon foglalkoztam írással, csak néha vetettem papírra gondolataimat prózák formáj...