December herceg és barátai

December herceg és barátai.

December herceg, mindjárt december elsején, az első adventi gyertya meggyújtása után elfoglalta trónját a Hónapok birodalmában, mert mint minden évben ezen a napon kezdődött meg a visszaszámlálás karácsonyig. A herceg, amint belepillantott a kalendáriumába maga is megdöbbent, hogy mennyi mindent kell a hó végéig csinálnia. Máris visszasírta a régi decembereket, amikor csak 3 napra kellett szolgálatba állnia, december 6-án, 24-én és december 31-én…

De most ebben a rohanó 21. században, amikor az emberek előszedtek minden régi hagyományt, felélesztették a régen élt szenteket, ördögöket, angyalokat és természetfeletti lényeket nos,…annyi dolga akadt, hogy már alig várta, hogy átadhassa helyét az ifjú és virgonc Januárnak.

Elsőként december 4-én Barbarához látogatott el Bajorországba, aki éppen a kertjében munkálkodott. Cseresznye ágat metszett. Persze, mint minden évben most is segítettek neki a tűzoltók, mert annyi rendelés érkezett különböző ágakra, mint pl. aranyeső, orgona, alma stb., hogy alig győzte teljesíteni a vásárlók kívánságait. Mert az emberek ebben az országban még hittek abban a hagyományban, mely szerint miután megvették az ágakat, rögtön vázába kell tenni azokat majd karácsonyig lesni, hogy vajon kivirágzik-e?

A December 25-i viszontlátásig! –mondta Barbarának búcsúzóul December herceg, amint végeztek, mert majd akkor kell újra visszajönnie, házról-házra járnia, zsűriznie és azt ellenőriznie, hogy kinek virágzott ki az ága. A győztesek aztán részt vehettek az év eleji nagy, sílesikló bajnokság sztárparádéján az Alpokban.…..

Hazatérve Decembert egy fehér sólyom várta, aki azt a hírt hozta, hogy másnap a Fagyöngy hercegnőhöz, Angliába kell utaznia, fagyöngy vásárlás céljából, hogy karácsony második advent hétvégéjére időben le tudja szállítani a fagyöngy rendeléseket. Amikor December megérkezett, a hercegnő a királyi palota kertjében éppen azt felügyelte, hogy a favágók úgy vágják le a fáról a fagyöngyöket, hogy azok ne érintsék a földet. Aztán együttes erővel elkezdték külön válogatni a sárga meg fehér virágú és bogyójú ágakat.

-Ez jó lesz kígyóméreg ellen, ez dekorációnak, ezek meg a csókolózó pároknak az ajtó fölé.-szortírozta a két fajtát Fagyöngy hercegnő.

-De az idén sajnos, vagy szerencsére nem termelődött elég parazita a fákon, így nem tudok többet adni, de ne aggódj, mert beszéltem a svéd unokatestvéremmel, akinél viszont túl sok fagyöngy keletkezett. Már vár téged! S hogy minél gyorsabban eljuss hozzá, megnyitottam a Szivárvány hidat, amin félelmetes sebességgel tudsz átrepülni a Skandináv félszigetre. A kuzinom a stockholmi üvegszínházban vár.

Ilyen jól működő networkje volt Fagyöngy hercegnőnek!

Ott aztán December herceg egy színjáték kellős közepébe csöppent bele, mert a stockholmi üvegpalotában éppen főpróbát tartottak, a Fagyöngy történetéről, ott tartottak, hogy a szép Nannának, -az Ázok nemzettség legjobbikának,-kisfia született, Baldr. Belőle lett a skandináv főisten, aki fehérebb volt, mint a legfehérebb virág. Aztán megjelent Frigg istennő, aki megeskette a tüzet, a vizet, a vasat és minden fémet, a köveket és a fákat, az állatokat és a betegségeket, hogy nem fogják bántani Baldrt. Az istenek, hogy bizonyosak legyenek az ígéretek betartásában, Baldrt, a fő tanácshelyükre vitték, ahol íjjal céloztak rá, ő azonban sértetlen marad. Ezt meglátva Loki isten nagy haragra gyúlt, és ahhoz a cselhez folyamodott, hogy vénasszony képében bekopogott Frigg istennőhöz, akitől kicsalta a titkot, miszerint egyedül a fagyöngy nem esküdött meg, hogy megvédi a fiút a haláltól, mert még túl fiatal volt az eskütevéshez. Loki ekkor hazatérve nyilat készített fagyöngy ágból, majd odaadta a vak Tél istenének, aki rálőtte Baldrra. Itt aztán felállt December herceg és elbúcsúzott:

-Sajnos, drága Fagyöngy nem maradhatok tovább, mert holnap a Mikulásnak kell segítenem. Fagyöngy hercegnő persze nagyon sajnálta, hogy December herceg nem várta meg a kiváló vacsorát, de miután az emberei felpakolták a kamionokba az összes, szépséges sárga és fehér fagyöngyöt, melyeket a hercegnő ellátott a boszorkányoktól és démonoktól való védelemmel, a herceg tovább is ment Belgiumba.

December hatodikára ugyanis mandarint és narancsot kellett szállítania a belga Mikulásnak, amit a segédje, a Fekete Péter, -aki tulajdonképpen egy szerecsen volt, mert mór divat szerint öltözködött, fülbevalót is hordott az egyik fülében,-osztogatott a gyerekeknek. A Mikulás meneten December herceg is részt vett, nehogy Fekete Péter narancs helyett szenet, fokhagymát vagy egyéb huncutságokat nyomjon a gyerekek kezébe. Onnan egyenesen Ausztriába, majd Magyarországra repült a rénszarvasok által repített szánján, hogy a Krampuszokat virgáccsal lássa el.

-Ki ez a szép piros ruhás? Hát, persze hogy a Mikulás!- örvendeztek a magyar gyerekek December herceg láttán, aki piros ruhába öltözött, ezért azt hitték, hogy ő a Mikulás, csak egy fiatalabb "kiadása".

-Ha egyszer megszólalna legelső szava mi volna?-kérdezte egy copfos kislány a testvérétől.

-Hát, hogy igaz szívemből kívánom, hogy legyen csodaszép a karácsony!- Kiáltotta oda nekik búcsuzóul December herceg, még mielőtt a kisfiú válaszolt volna.

Ezután visszatért a palotájába, ahol végre a kandalló mellé helyezett, kényelmes foteljébe ült és csak bámulta a tüzet. Amikor a naptárra nézett és látta, hogy Luca napig pihenőt tarthat, menten megivott két csésze forró csokoládét. Épp hogy bekapcsolta a tévét, amikor berregett a telefonja. Az üzenet a következő volt: December! 12-ére Mexikóban kell lenned a Mikulás virág napon, ne felejtsd el!

Üdv: Január

-Már megint kitaláltak valami új ünnepet!-dohogott December herceg csak úgy magában, de nem sokáig zúgolódott, mert a fáradtságtól hamarosan mély álomba merült.