Egérvadászat

Egérvadászat.

Július volt, a nyár legmelegebb hónapja. Luca – bár nagyon szeretett az udvaron játszani – ezeken a forró napokon inkább a teraszon töltötte az idejét. Könyvet lapozgatott, babáival játszott, vagy Mircit a kiscicáját simogatta, aki szinte az egész napot végigaludta. Csak enni és inni kelt fel néha.

Egy hasonló, meleg napon a cicának olyan hangosan korgott a gyomra, mint még soha. Luca próbálta zsíros kenyérrel etetni, langyos tejjel itatni, mert tudta, ezek a kedvencei.

De Mircinek láthatóan egérre fájt a foga. Feltápászkodott és elindult az udvar felé. Luca kíváncsi volt, mi fog most történni. Utánament hát.

Az éhes macska a kertben kezdett keresgélni. Minden bokrot jól megnézett, körülszaglászott. Egyre izgatottabb lett. Egyszercsak, hopp! Kiugrott az egérke egy földbucka mögül. Hosszú farkú, picike állat volt. Első ránézésre, a cicának fél fogára sem volt elég, de ő utánaugrott és elkapta. Sokáig játszott vele. Az egérke végül Mirci bendőjében végezte.

Az elégedett cicus lassan visszaballagott a teraszra, ahol Anya és Apa éppen görögdinnyét ettek. Mirci odement a tálkájához és belefetyelte a maradék tejet, amit Luca korábban odakészített neki. Ezután jóllakottan leheveredett a sarokba és szinte azonnal elaludt.

-Mitől alszik ilyen mélyen a cicád?- kérdezte Anya néhány perc múlva.

-Nem tudom – válaszolt Luca sejtelmesen.

-Szerintem, egeret fogott – találgatott Apa.

-Az is lehet! – felelte Luca mosolyogva és óvatosan megsimította Mirci kidomborodó pocakját.