Kép forrása: pixabay
Halloween-buli.
Halloween-buli
Egyszer régen egy messzi-messzi kastélyban kis halloween-szörnyek éltek. Ezek a szörnyek minden évben az év legfontosabb bulijára, a Halloweenre készültek. Október 31-én este nagyon elfoglaltak voltak a denevérek elrendezésével a mennyezeten, és a sütőtökök kihelyezésével az ablakokon. Amint a fekete tarantula befejezte a szoba díszítését, csatlakozott a barátaihoz, hogy megbeszéljék, melyik ruhát vegye fel erre az alkalomra. Egy puha, hímzett selyemhálót választott, és biztos volt benne, hogy az összes többi pók megcsodálja.
Ekkor kinyílt a kastély ajtaja, amitől mindenki megijedt. Egy boszorkány lépett be egy nagy zsákkal.
– Üdv, Szalamandra boszorkány – mondta a csontváz –, de mi van abban a zsákban?
– Nem a te dolgod – válaszolta Szalamandra –, menj vissza a szekrényedbe.
A csontváz dühös lett, és újra felkiáltott:
–Nyisd ki azt a táskát, és mutasd meg, mi van benne!
– Gyerünk, nyisd ki – mondta kórusban az összes szörny –, ha nem nyitod ki azonnal, elüldözünk, és nem engedjük, hogy részt vehess a rondaversenyen.
Szalamandra boszorkány mérgében felhorkant, de végül kinyitotta a zsákot. Piszkosfehér ruhába öltöztetett fahasábot húzott elő. Nagyon nehéz volt, és Szalamandra leejtette a földre. A csontváz odalépett, és kíváncsian így szólt:
–De mit hoztál? Miért hordod magaddal ezt a nehéz rönköt?
– De ez nem egy rönk, hanem az Álmos Boszorkány. Meghívtam a buliba, még két liter kávét is itattam vele, de nem akar felébredni.
–Ő sokkal rondább nálad, Szalamandra –mondta az egyik szörnyecske –, biztos vagyok benne, hogy ő fogja megnyerni a rondasági fődíjat.
–Azt már nem! A nyeremény az enyém lesz. Egy örökkévalóságba telt, mire ilyen csúnya lettem – kiabálta Szalamandra.
–Ébressze fel valaki az Álmos boszorkányt – javasolta a tarantula. – Hívjátok ide Sajtocska szörnyet, hátha tehet érte valamit.
– Sajt! Valaki azt mondta, hogy sajt? Hol van a sajt, idevele! – szólalt meg Álmos Boszorkány, felállt, álmosan körülnézett, majd horkolva visszaesett a földre. Szalamandra boszorkány odament hozzá, megpróbálta újra felemelni, de hiába, nem akart felébredni.
–Hagyjuk aludni, így biztosan én leszek a legrondább ah ah ah – mondta.
– Ó, nem – válaszolta a csontváz –, szeretsz könnyedén nyerni, mi? Menjetek, és hozzátok ide Sajtocska szörnyet.
–Sajt, sajt, hol a sajt – ugrott fel Álmos boszorkány. – Azonnal mondjátok meg, hogy hol a sajt! – azzal visszazuhant a földre, és ismét elaludt.
– Valóban reménytelen eset – mondta a csontváz, és megvakarta a feje tetejét.
–Keresett valaki ? – kérdezte a semmiből előbukkanó szellem. Mindenki felsikoltott félelmében.
–Mit kiabáltok?Nem ismertek meg? Én vagyok Sajtocska szellem. Szóval szükségetek van a segítségemre, vagy nem?
–Igen, persze, fel kellene ébreszteni ezt az álomszuszékot, máskülönben lemarad a versenyről.
Sajtocska szellem odalépett Álmos boszorkányhoz, és a fülébe súgta?
– ÚÚÚÚÚÚ, Én vagyok Sajtocska szellem, Nem akarsz megkenni egy finom szendvicset?
– Igen, igen – kiáltotta Álmos Boszorkány, és el akarta kapni a szellemet, de az ellibbent előle. De Ámos boszorkány sem volt rest, azonnal üldözőbe vette, és futás közben felborította az összes dekorációt, és még a denevérek is elrepültek ijedten.
– Meg kell állítanunk! – kiáltotta Szalamandra boszorkány, fogott egy botot, és Álmos Boszorkány fejére ütött vele, aki felsikoltott
.– Jaj, micsoda fájdalom!
– Végre felébredtél. Most kezdődhet a buli – mondták a szörnyek és a szellemek kórusban.
Táncoltak, énekeltek, és hagytak elől némi édességet is, ha esetleg becsöngetnének a gyerekek.
– Álljon meg mindenki! Itt az ideje eldönteni, hogy ki a legrondább – kiabált Szalamandra és a többiek helyeseltek.
A csontváz fogta a mikrofont, és így szólt
:– Mi, akik itt vagyunk, úgy döntöttünk, hogy a rondaverseny győztese… az Álmos boszorkány.
Álmos Boszorkányt Miss Halloween-nek koronáztàk, és egy gyönyörű tököt kapott jutalmul.
– Látod, idén én nyertem - nevetett Miss Halloween, nézd meg, milyen szép díjat kaptam.
– Igen – helyeselt Szalamandra, elvette a tököt, a bottal nagyot ütött rá. – Szép, szép, de épp olyan üres, mint a te fejed – mondta nevetve.
Azzal elindultak a táncparkettre, és pirkadatig ropták táncot.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Fodor Gyöngyi Író - regények, novellák, mesék
Régóta írok. Első megjelent mesém a Nők Lapjában volt, Utazás seprűnyélen címmel, majd megjelent egy mesekönyvem A királykisasszony fogyókúrája, magyarul és német nyelven is . A német nyelvű kiadás a Frankfurti Könyvvásáron mutatkozott be 2007-ben. Nemrég jelent meg egy meseantológia, Hétmérföldes mesék a címe, melyben A két vörösbegy c.mesémmel én is benne vagyok. Ugyancsak benne vagyok egy mesémmel...