HOL VILÁGíT RUDOLF ORRA 6. RÉSZ

https://ggwebsite.com
Hol világít Rudolf orra

 A MIKULÁSPALOTA VISSZASZERZÉSE

 A tettrekész csapat összeállt.  Vezetését és a feladatok összehangolását Davis, az újságíró látta el aki elkészítette és sokszorosíttatta a füzetecskét.  A meghívott csapattagok a következők...

Kép forrása: pexels

Hol világít Rudolf orra

  1. A MIKULÁSPALOTA VISSZASZERZÉSE

 A tettrekész csapat összeállt.  Vezetését és a feladatok összehangolását Davis, az újságíró látta el aki elkészítette és sokszorosíttatta a füzetecskét.  A meghívott csapattagok a következők voltak Panka,  aki megtalálta az elveszettnek hitt  manósípot és oly sok embernek elmesélte a rénszarvasok elrablását, valamint Rudolf felismerése is neki köszönhető.  Aranka nénivel együtt ketten képviselték  az osztályt.Játék  Feri az internetes támogatás miatt került a csapatba.Semir , Táltos megtalálója.Szimat Joe magánnyomozó és két kollégája,  ők hárman találták meg Táltost az alaszkai vadonban. Natasa és az apja Üzbegisztánból,  Általuk  került elő  Üstökös, Íjas, Csillag és Villám. Hans  a Schönbrunni állatkert  patásállat gondozója, Pompást találta meg. Az olasz állatorvos,  akinek Mennydörgés megtalálásában volt szerepe,  munkahelyi elfoglaltsága miatt nem tudott eljönni, de sok sikert kívánt a csapatnak. Manó Márton , valamint 32 másik manó akik Télapó szolgálatában álltak  . Egy tv riporter  az operatőrével együtt a fontos események felvételére és tudosítására.Természetesen Télapó is a csapathoz tartozott, és az asztalfőn foglalt helyet. Aktívan részt vett a tanácskozásban,  ahol  mindenki szót kapott,  és elmondhatták a javaslataikat.  

Borzas kutya,  aki a kályha előtti szőnyegen szunyókált időnként felnézett, megcsóválta a farkát, majd újra elaludt. Álmában a Rozmár–hegy tetejéről olyan eszeveszettül csaholt, hogy még a jegesmedvék sem merészkedtek a Mikuláspalota közelébe sem.

-Először is kell egy szánkó ! – állapította meg Télapó. – Elég nagy, de könnyű és   csak fenyőfából lehet.  Ha kettőt fordulunk, mindenki, aki most itt van ,el tud jönni  Mikulásfalvára.  De aztán jól öltözzetek fel, mert ott ilyenkor már nagyon zord az idő! Meleg sál, fület takaró sapka, vízálló télikabát  nadrággal , bundás kesztyű és hótaposó csizma! És egy napszemüveg is, mert ha éppen nem havazik, hanem napsütötte idő van, akkor a nagy fehérség és a napfény szinte megvakítja az embert.

-Sürget az idő, hat hét múlva karácsony! – szólt közbe Manó Márton.

-Kevés az idő – vette vissza a szót Télapó. – Ilyenkor már özönleni szoktak a gyerekek levelei is. Mialatt készül a szánkó,   összeáll a végleges haditerv. Aztán  megyünk,  vagyis repülünk Mikulásfalvára!

Aranka néni szomszédjában lakott egy  asztalos mester, aki hintaszékeket készített. Nagy örömmel elvállalta a megbízást, bár még szánkót nem készített, de hitte, hogy meg tudja csinálni.  Manó Márton segített neki a faanyag kiválasztásában és megadta a szán szükséges  paramétereit.  Az asztalos egy hét múlva készült el a munkával, még biztonsági övekkel is felszerelte a szánt, nehogy az utasok kiessenek belőle.  A felesége  lefestette pirosra, oldalára arany csengőket, fenyőágat pingált. Pont olyan lett, mint egy karácsonyi képeslapon.

A bátor csapat útra készen várakozott a városi futtballpályánál, ahol a kilenc rénszarvast befogták a szánkó elé,  és fele társaság is elfoglalta a helyét. Az volt a feladatuk, amíg Télapó visszajön   a többiekért,  állítsanak fel egy nagy meleg sátort  a Rozmár–hegy mögött, ami elég közel van a Mikuláspalotához,  viszont onnan nem látható.  Borzas kutyának is vettek egy kutyakabátot, nehogy megfázzon, hiszen nem volt hozzászokva a zord , sarki hideghez, de leráncigálta magáról. Aranka néni egy kockás takarót terített a lábukhoz, az alá  bújtatta be a remegő állatot, aki semmi csontért sem maradt volna a gazdája nélkül. Panka nagyon élvezte a szánkóval való repülést. Ahogy közeledtek, egyre hidegebb lett, egyre fehérebb lett, de csak nevetett, integett, tapsikolt örömében.

Amikor mindenki megérkezett, megebédeltek a meleg sátorban , majd hozzáláttak az előre megbeszélt tennivalókhoz.

Szimat Joe  két kollegájával felderítő útra indult, és csak késő  délután tértek vissza.  Örömmel számoltak be arról, hogy a Pukk  Nuncio téli sportcentruma még nem üzemel. Karácsonyra tervezi az ünnepélyes megnyítót és szilveszterre érkeznek az első vendégek.  A sípályát és korcsolyapályát január első napjaitól lehet birtokba venni. Azt is elmondták, hogy   egyelőre csak maga Pukk Nuncio lakik ott  négy biztonsági őrrel, akik  ellátják a védelmi és őrzési feladatokat. Mivel még nincsenek szállóvendégek, sem sportolók, így  azzal töltik az időt, hogy a gyerekek  leveleit olvasgatják, amit a Télapónak küldtek,  vagy hógolyóznak a szálloda kertjében. Pukk Nuncio megtiltotta nekik, hogy a hóemberekre lövöldözzenek.

-Először az őröket kell ártalmatlanná tenni. Amikor kint hógolyóznak, a fegyvereiket lerakják a kertben álló régi szánkóra. Ők nem látják a manókat, így azok gyorsan összeszedik a fegyvereket. Mire észreveszik, hogy hiányoznak, Natasa és az apja   leckét adnak nekik a kínai harcművészetből  – javasolta Szimat Joe. – Ha szükséges, mi hárman   is besegítünk. Aztan  Hans,  Semir    összekötözik az ártalmatlanná tett őrök kezét, lábát ,  beragasztják a szájukat ,nehogy magukhoz térve kiabálni kezdjenek.

-A rénszarvas istallóban jó helyen  lesznek a szénaboglya mögött – ajánlotta Manó Márton. –  De vigyázzatok rájuk, nehogy valami módon kiszabadítsák magukat! 

Másnap a délelőtti órákban mindez meg is történt. Így az őröktől megszabadultak, már csak Pukk Nunzio volt hátra.  Aranka néni letakarta Rudolfot egy fehér lepedővel csak a szarvait hagyta kívül. Piros világító orrocskájának csinált egy kis lyukat, hogy azt kidughassa. A szemei előtt is vágott egy–egy kis nyílást, hogy kiláthasson. Rudolf hátára felültette Pankát, akit ugyancsak lepedőbe bújtatva  szellemmé változtatott.  Ők ketten odaálltak a Mikuláspalota zöldre festett ajtaja elé.  Manó Márton az ajtó melletti puspánbokor mellett láthatatlanul várakozott.   Játék Feri egy magnetofonnal a havas tujafák mögött készülődött az akcióra.  Rudolf kopogtatni kezdte az ajtót a szarvaival.  A magnetofon elindult.

-Pukk Nuncio, tudom hogy odabent vagy, gyere ki!  Beszédem van veled!  –  recsegett a magnetofonból jövő dörgő hang. – Pukk Nuncio, tudom hogy odabent vagy, gyere ki. Beszédem van veled!  –    Pukk Nuncio álmosan, borzas hajjal, kék kockás flanellpizsamában , papucsban kilépett. –  Ki kiabál, ki merészel itt kiabálni, amikor még alszom? –   majd mint aki kisértetet lát, jaj nekem kiabálással rohant volna vissza a házba, de elkésett. Manó Márton amint nyílt az ajtó besurrant, és  belülről elreteszelte az ajtót.

-Én Rudolf szelleme vagyok –  szólt a dörgő hang megint .  – Emlekszel rám, Pukk Nuncio?   Emlékszel mit tettél három évvel ezelőtt?  – ekkor Panka lebegtette meg a lepedőt a karjaival és vékony hangon selypítve beszélt.  –   Én az elüldöszött manók szelleme vagyok. Moszt meglakolsz a gonoszságodért!

– Ez egy álom.. csak egy rossz álom , ugye csak álmodon?  –  remegett  Pukk Nunzio és az őrökért kiáltott, de senki nem jött.   Rudolf bökdösni kezdte a szarvaival –   Nem álmodsz Pukk Nuncio,  én Rudolf szelleme vagyok! –  dörgött a hang a magnetofonról. –  Nézd, itt vannak a többiek is ! –  ekkor valamennyi állat szellemnek öltözve előjött.  – Én az elüldöszött manók szelleme vagyok. Reszkessz Pukk Nuncio!  Ütött asz utolszó órád! – kiáltotta Panka.

-Jaj nekem, ne bántsatok!  –  esett térdre a hideg hóban Pukk Nuncio.

 A sűrű hóesésben egy piros ruhás alak közeledett.

–Ez nem lehet igaz ! Télapó! Télapó ments meg, segíts! Ezek a szellemek el akarnak vinni.

-Pukk Nuncio, emlékszel? Mondtam neked, hogy visszajövök! Íme itt vagyok! Beismered, hogy elraboltad a rénszarvasokat, hogy megkaparintsd a palotámat?

-Én nem raboltam el senkit, ők voltak, a biztonsági őrök voltak! –  igyekezett magát tisztára mosni Pukk Nuncio, és a régi szánkó felé mutatott, mert utoljára ott látta őket.

-Az lehet, de a te parancsodra tették! Te vagy a főbűnös! Elismered?   Máskülönben a szellemek magukkal visznek a szellemvilágba! –  a lepedővel letakart  rénszarvasok bőgni kezdtek, Mennydörgés erős hangjától  megremegtek a havas tujafák.

-Beismerek mindent, csak ne bántsatok! Megfagyok idekinn!  – könyörgött  és félelmében azonnal aláírta a nyilatkozatot, hogy a Mikuláspalota mindörökre a Télapó tulajdona. Az eredeti ajándékozási szerződés apróbetűs része érvénytelen!

Pukk Nuncio mentségére szolgáljon ,hogy a Télapónak írt levelek hiánytalanul megvoltak.  Igaz, nagy részt már fel voltak bontva, elolvasva, de legalább nem dobálta ki, nem égette el azokat.  Így a manók gyorsan  hozzáláttak az ajándékok beszerzéséhez, elkészítéséhez, és készülődhettek a karácsonyra. Télapó pedig hazavitte a bátor csapatot. 

-Várlak! Ott ülök majd az emeletre vezető lépcsőn – súgta Panka Télapó fülébe, aki megköszönte mindannyiuk segítségét,  és igyekezett vissza, mert karácsonyra el kell készülni mindennel. 

Pukk Nuncio azóta már nagyon megbánta amit tett. Ott maradt a Mikuláspalotában  és rénszarvas gondozó lett.  Ő etette, itatta az állatokat, vakargatta a hátukat.  Olyan jól dolgozott, hogy hamarosan  Manó Márton is megbocsátott neki.

-Ideje nyugdíjba mennem, elmúltam már háromszáz éves .  De előtte Ezt neked adom !  –   mondta Manó Márton és bizalma jeléül Pukk Nuncio nyakába akasztotta a legendás manósípot.

 

 

Fodor Gyöngyi, Író - regények, novellák, mesék

Régóta írok. Első megjelent mesém a Nők Lapjában volt, Utazás seprűnyélen címmel, majd megjelent egy mesekönyvem A királykisasszony fogyókúrája, magyarul és német nyelven is . A német nyelvű kiadás a Frankfurti Könyvvásáron mutatkozott be 2007-ben. Hamarosan egy többszerzős-többmesés mesekönyvben is benne lesz egy mesém. Számos antológiában jelentek meg novelláim (meséket és novellákat a saját nevemen írom...