Kép forrása: scx.hu
Locsolóvers.
Húsvét reggelén útrakeltem,
hogy a lányokat rózsavízzel hintsem.
Addig megyek, míg el nem fogy a kölni,
ha megengeded, téged sem hagylak elhervadni.
Locsolásért cserébe nem várok mást,
mint egy szépen festett hímes tojást.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Kovácsné Demeter Monika Iringó
A vakond már régóta ásott a föld mélyén, olyan járatokat készített, hogy előre, hátra, jobbra és balra is sok-sok métert meg tudott tenni, mégis alig talált táplálékot. Rengeteg élelemre volt szük...
Elolvasom
Bencsik Luca Mária: Madáriskola Brrrr! Brrr! Aztán megint felhangzott. Brrr! Brrr! „Jaj, ne!” gondolta a kismadár, aki az ágyában feküdt. „Már megint reggel van!” Azzal kelletlenül kikászálódott a ...
Elolvasom
Feneketlen tó vizébenelmerült a fény,elmerült egy kisleány,elmerült szegény. Ment a tóba haját mosni,egyre mélyebb lett a víz,de már csak a jajkiáltásthallotta meg az ég! Sötét felhők gyűltek össze,felk...
Elolvasom
Habzsoló, mikor megszületett, olyan volt, mint mindenki. Átlagos. Ahogy nőtt, nődögélt, egyre jobban szerette az édességet, de mindenek felett a tortákat. Csak azt akart enni, csak azért ordított. Hiába kínál...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: PILDIKÓ amatőr vers- és meseíró
Halmainé Pohiba Ildikónak hívnak. Móri lány vagyok. Már nagyon régóta fejezem ki rímekben, amit érzek. De azelőtt csak bizonyos alkalmakkor (szülinap, évforduló, stb.) leptem meg kedves ismerőseimet. Ezek a köszöntők mindig nagyon személyesre, és pozitívra sikerültek, ezért szinte elmaradhatatlan volt a sírás. Persze ezek örömkönnyek voltak! Nem panaszként említem, de nem volt mindig könnyű az Életem. Soka...