Piroska és a Farkas -újragondolva

Piroska és a Farkas -újragondolva.

Az erdő állatai izgatottan figyelték, ahogy a Farkas megnyitotta új boltját, a Farkaséhes-t a nagy rét szélén. A mókusok remélték, hogy lesz mogyorós sütemény, a nyúl répás pitére vágyott, a borz pedig titokban sajtos pogácsában reménykedett. A Farkas persze stílusosan készült a nagy megnyitóra: hatalmas fatáblát akasztott ki a boltja elé, amin ez állt: „Ha éhes vagy, nem kell farkasnak lenned!”

Az első vásárló a róka volt, aki egy kosárnyi áfonyás rétest vett, de amikor fizetni akart, zavartan vakarta a fejét.

Te, Farkas, itt mégis mivel kell fizetni? – kérdezte.

A Farkas elvigyorodott:–Fizethetsz mókus-tallérral, bagoly-pennával, vagy egy jó sztorival!

Ezt hallván hatalmas sor kezdett kialakulni a bolt előtt. Az erdő minden lakója el akarta mesélni a legérdekesebb történetét, hogy cserébe finomságokat kapjon. A medve arról mesélt, hogyan próbált mézet szerezni, de beleragadt a méhkasba. A bagoly azt mesélte, hogyan ijesztett rá egy vadászra az éjszakai huhogásával. A mókusok pedig előadták a legendás „dió-csata” történetüket. A nap végére a Farkasnak annyi meséje volt, hogy azonnal kiírt egy új akciót: „Ma mesélsz, holnap fél áron eszel!”

És így lett a Farkaséhes bolt az erdő legnépszerűbb helye,– ahol az éhséget és a mesék utáni vágyat egyszerre lehetett csillapítani.

Egy nap Piroska és a Nagymama megirigyelték a Farkas sikerét, ezért úgy döntöttek, hogy itt az ideje saját boltot nyitniuk az erdőben. Piroska, farkasnak álcázva magát elment a Farkas boltjába, hogy kifürkéssze sikerének titkait, de a Farkas felismerte a copfjában lévő piros masnijairól.

„Ha a Farkas tud boltot vezetni, akkor mi is!” – mondta határozott hangon Nagymama, amikor Piroska beszámolt a kudarcjáról, és így megszületett a Piros & Nagyinkó nevű pékség és lekvárbolt. A bolt fő attrakciója természetesen Nagymama híres málna, szamóca és fahéjas szilva lekvárja, valamint Piroska dinnye fagyija és gyümölcsös süteményei lettek. Az üzlet csalogató illata szétáradt az erdőben, és hamarosan minden állat náluk állt sorban.

De a Farkas ezt nem nézhette tétlenül. „Várjunk csak, itt az erdő leggömbölyűbb mézes-diós kalácsa, és ti máshol akartok vásárolni?”– morogta, és azonnal beindította a Farkas Akciót: „Ma ha három rétest veszel, egy farkasordítóan finom palacsintát kapsz ajándékba!”

Piroska persze így reagált erre gyorsan: „Mindenki, aki pirosban érkezik, extra lekvárt kap ingyen!” Az állatok rohangáltak egyik boltból a másikba. A mókusok még a bundájukat is lekenték piros bogyólével, hogy részt vehessenek az akcióban.

Végül a Nagymama összehívta a feleket, és így szólt: – Miért versengenénk, ha együtt is dolgozhatunk? A Farkas először gyanakodva hallgatta a nagyit, de végül beleegyezett: a Farkaséhes és a Piros & Nagyinkó fuzionálásába…. közös vásárlói kártya kibocsájtásába, és hogy a minden vásárlás után gyűjtött pontokat süteményekre lehessen beváltani. Az erdő állatai boldogan vásároltak hol az egyik, hol a másik boltban, és végül Piroska, a Nagymama és a Farkas a legjobb üzlettársak lettek.

Egy nap azonban különös alak jelent meg az erdőben – maga a Vadász, akiről mindenki azt hitte, hogy már réges-rég visszavonult és elköltözött. De nem vadászfegyverrel érkezett, hanem… egy hatalmas grillkocsival!

„Én is boltot nyitok! Üdv a Vadásztanyán, ahol minden füstölt és ínycsiklandó!” – kiáltotta az autó hangos bemondójába, és máris csalogató illatok áramlottak a levegőbe.

A Farkaséhes és a Piros & Nagyinkó tulajdonosai persze nem hagyhatták szó nélkül a dolgot.

Nocsak! – morgott a Farkas. – Ez már háború!

Akkor új akciót hirdetek! – jelentette be Piroska. – Aki nálam vásárol, ajándékba kakaós csigát kap!

Nálam meg ingyen extra áfonyalekváros szósz jár a vadpörkölthöz! – vágta rá a Vadász.

Az állatok teljesen megőrültek a rengeteg finomságtól. Ki akarták próbálni mindhárom boltot, így mókusok cikáztak süteménnyel, borzok füstös húsdarabokkal, és a medve próbálta eldönteni, hogy a mézes-diós kalács vagy a füstölt oldalas legyen a vacsorája.

Végül a Nagymama összehívta a bolt tulajdonosokat: –Nézzétek, az erdő egy nagy család, nem kellene versengenünk! Mi lenne, ha mindenki hozna egy különleges ételt a nagy Erdőfalatozó Fesztiválra?

A három bolttulajdonos egymásra nézett, majd a Farkas felnevetett: – Én hozom a farkasrétest!

Én a diós-epres pitéket! – mondta Piroska.

És én meg a vadpörköltet! – vigyorgott Vadász.

Így lett az erdő legnagyobb eseménye az Éhezők Viadala, ahol mindenki jól lakhatott – és a boltok versengése helyett örök barátságok születtek.

Ahogy egyre nőtt az Éhezők Viadala fesztivál népszerűsége, egy titokzatos vendég érkezett az erdőbe, egy hosszú, vörös palástos idegen, aki csendben figyelte a boltok és az ünnepség forgatagát.

Piroska, a Farkas és a Vadász kíváncsian találgatták, hogy:– Ki lehet ő? – kérdezte Piroska. – Nem tűnik hétköznapi vásárlónak.– mormolta a Farkas. – Ez veszélyes is lehet.– figyelmeztetett Vadász.

Ekkor a titokzatos alak felemelte a jobb kezét és így szólt: „Ti azt hiszitek, hogy ti vagytok az erdő legjobb szakácsai… Nos, eljött az idő, hogy próbára tegyelek titeket!”

Kiderült, hogy az idegen nem más, mint a leghíresebb, 5 Michelin csillagos vendéglő főszakácsa, aki titokban az erdőbe jött, hogy tesztelje az ételeket. Úgy döntött, hogyha valamelyik étel elnyeri a tetszését, az a vendéglőjének az élelmiszer-beszállítója lehet, külön TV műsora lesz stb..

Azonnal megkezdődött hát a Nagy Erdei Kihívás, ahol a Farkas, Piroska és a Vadász próbálták elkészíteni életük legjobb ételét.

Én egy túrós-vadcsalános rétesbe csomagolom az erdő ízeit! – mondta a Farkas. – Én egy piros bogyókból főzött lekváros tortát készítek! – jelentette be Piroska. – Én pedig egy füstölt vadhúsos lakomát tálalok! – vágta rá Vadász. És így is tettek, mindhárman elégedettek voltak a végeredménnyel.

Ekkor a főszakács megkóstolta az ételeket, majd végül… döntött. Az eredmény hatalmas meglepetés volt: nem választott egyetlen győztest sem.

Mindannyian zseniálisak vagytok! – kiáltotta. – Együtt kell megnyitnotok az erdő első Michelin csillagos vendéglőjét! Így született meg az erdő legfenségesebb étterme: A Piros Csuklyás Falatozó, ahol a Farkas, Piroska és a Vadász együtt főztek– és az állatok olyan finomságokat kóstolhattak, amilyeneket korábban elképzelni sem mertek.

Ahogy a Piros Csuklyás Falatozó egyre népszerűbb lett, már nem csak az állatok élvezték a Farkas, Piroska és a Vadász különleges fogásait, hanem a turisták is, mert az erdő igazi gasztronómiai paradicsommá-zarándokhellyé vált! 

Ám egy holdfényes éjszakán egy rejtélyes levél érkezett a vendéglő ajtaja alá csúsztatva. A boríték fekete volt, rajta pedig egy arany pecsét: egy titokzatos evőeszközt ábrázoló embléma.

Piroska felbontotta, és döbbenten olvasta:

"Azt hiszitek, ti vagytok az erdő legjobb szakácsai, mert a Michelin vendéglős azt mondta? Nos, itt az idő a valódi kihívásra. Éjfélkor találkozzunk az Óriás Tölgy alatt. Ha elég bátrak vagytok, vegyetek részt az Igazi Ízek Próbáján!"

A Farkas felmordult. – Ez valami tréfa?

A Vadász összeráncolta a homlokát. – Az Óriás Tölgy… az évszázadok óta elhagyatott. Ki küldhette ezt az üzenetet?

De végül a kíváncsiságuk győzött. Éjfélkor mindannyian elindultak az Óriás Tölgy felé, ahol egy rejtélyes alak várta őket. Egy magas, fekete ruhás figura állt az árnyékban, csak a szeme csillant meg a holdfényben.

Üdvözöllek titeket. –köszöntötte őket mély, sejtelmes hangon. – Én vagyok a Titkos Konyhatündér, és csak az erdő legkiválóbb szakácsai vehetnek részt a versenyemen.

A földön három különös hozzávalót tartalmazó láda fekszik. Az egyikben aranyszínű gombák, a másikban holdfényben ragyogó gyümölcsök, a harmadikban pedig tűzvörös csillagfűszerek vannak. Készítsetek belőlük egy ételt! Ha elnyeri a tetszésemet… nem csak felfedem a kilétemet, de elárulom, hogy mi a titkos összetevő, amivel örökké magatokhoz tudjátok láncolni a vendégeiteket. Ha nem, akkor… örökre eltűnök.

A Farkas, Piroska és a Vadász egymásra néztek. Vajon ki lehet a Titkos Konyhatündér? Miért teszteli őket? És milyen ősi titok rejlik ezekben a különleges hozzávalókban?

A verseny kezdetét vette…Az erdei kihívás egyre különösebb fordulatot vett. A három szakács – a Farkas, Piroska és a Vadász – nekiláttak az ételeik elkészítésének a rejtélyes Titkos Konyhatündér szeme előtt.

A Farkas a tűzvörös csillagfűszereket választotta, és egy fűszeres, húsos hamburgert készített. Piroska a holdfényben ragyogó gyümölcsöket használta fel, és egy igazán különleges gesztenyés rétest sütött meggyel. A Vadász pedig az aranyszínű gombákat grillezte, és egy füstölgő pörköltet főzött.

Amikor elkészült minden, a Titkos Konyhatündér megízlelte az ételeket… és elmosolyodott.

Tudjátok-e, honnan származnak ezek az összetevők? – kérdezte. Nem tudták. Erre megjelent a Nagymama, ő is megkóstolta az ételeket és a következőket kiáltotta: Hmm, hát ezek az én nagyanyámtól származnak, az ő étele volt a Tündérek vize nevű főzet, amely rózsasziromból, ibolyából és körömvirágból készült, és segített neki kapcsolatba lépni a tündérekkel. Ezeknek az ételeknek épp olyan izük lett a titkos hozzávalóidtól. De ennek a titkát csak a nagyanyám és a nővérem ismerték!"

Az erdő hirtelen csendbe burkolózott. A Titkos Konyhatündér végre felfedte kilétét. Nem volt más, mint a Nagymama eltűntnek hitt nővére, Rozália néni. A Nagymama ekkor már örömkönnyeket sírt nem csak azért, hogy viszont láthatta a nővérét, hanem azért is, hogy Piroska és barátai viszik majd tovább nagyanyjuk híres főző tudományát.

Évekkel ezelőtt elhagytam az erdőt, hogy felfedezzem a világ titkos ízeit. Most visszatértem, hogy megnézzem, van-e olyan szakács, aki méltó arra, hogy megismerje az ősi családi receptjeink titkát és tovább vigye a tudást. És titeket… hárman… mind alkalmasnak találtalak erre!