Kép forrása: freepik.com
Simogató.
Erdő, mező, folyó, rét,
Szemeiddel jól nézz szét.
Apró helyen is megbújnak,
Ficánkolva fürgén úsznak.
Kúsznak, csúsznak, dalolásznak,
Csőreikkel magyaráznak.
Ciripelnek, muzsikálnak,
Zenészekké ők így válnak.
Látod őket odvas fában,
Nyomaikat földben, sárban.
Fenn az égen táncot járnak,
Szárnyaikkal messze szállnak.
Házi kedvenc lehet otthon,
Ugrándoznak dimbes dombon.
Fajtájukban sokszor védett,
Óvva őrzött, mégis féltett.
Bármily apró vagy épp nagy,
Lelkedbe sok érzést hagy.
Vigyázz rájuk, szeresd őket,
Szíved ezzel csakis győzhet.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Preszter Norbert költő
Preszter Norbert vagyok, Budapesten élek. Szeretek írni, szeretek alkotni. A közlési vágy elég erősen él bennem, így szívesen osztom meg verseimet, írásaimat másokkal. Szeretek adni, érzéseket, érzelmeket. Legyen az bármilyen kicsi. Számomra a legnagyobb öröm, ha az írásiam másokat megfognak, megértik, magukénak érzik.