Barion Pixel

Tél apó, Hó anyó és a Mikulás

Beköszöntött a tél, Tél apó hozta. Szél kísérte, csípős, és zord. Aztán leterítette a földre a deret, a fákra zúzmarát aggatott, feltűzte az ereszre a jégcsapot, és az ablakokra jégvirágot festett.  Hideg volt, de nagyon szép.

Hát, még amikor Hó anyó is megérkezett! Pihe-puha parányi csillagpelyhek hulltak az égből. Egy a tenyeremre szállt. Szinte azonnal elolvadt. Vajon miért?- tűnődtem el magamban. Te vajon tudod? Igen, a meleg kezem elolvasztotta.

De jó! Érzem, hogy közel jár a Mikulás. Messziről érkezik, mert az Északi- sark közelében, Lappföldön él, csilingelős szánját rénszarvasok húzzák. Biztosan idén is hosszú listát kapott: ki volt jó, ki gézengúz és ki mit szeretne. Elérhetetlen kívánságot tudom, hogy nem teljesíthet, de egészen biztos vagyok abban, hogy örömet hoz mindenki számára. Már nagyon várom. Kitisztítottam a csizmámat és odatettem az ablakba.

Jó lenne, ha találkozhatnék vele, mert kérdezni is szeretnék valamit. Nem árulhatom el nektek, mert az hétpecsétes titok, csak neki mondhatom el. A piros ruhás, hosszú fehér szakállú Mikulást remélem, hogy a fekete krampusz nem fogja elkísérni, mert őt nem várom. Ti láttátok már? Szerencsére én csak hallottam róla, de az is bőven elég volt.

Hű, valaki csilingel! Gyorsan lefekszem, becsukom a szemem, és úgy teszek, mintha aludnék, és majd kikukucskálok a takaró alól, hisz rálátok az ablakomra. Vajon mi történik? Itt van már? Olyan nagy a csönd. Mindegy, tudok várni. Na, most már kikukucskálok. Jé, az ablakban van egy piros csomag. De hol a Mikulás? Nem láttam. Nem értem, hogyan csinálja. Talán láthatatlan köpönyegbe bújik? Sebaj, jövőre ügyesebb leszek! Vajon mit hozott? Igen, teljesítette, amit kértem. Nagyon vágytam erre a könyvre, a szüleim biztosan elmesélik majd. Aztán jövőre, amikor iskolába fogok járni, magam is elolvasom. Úgy örülök! Köszönöm Mikulás ezt a szép ajándékot. Olyan boldog vagyok, hogy az örömtől potyognak a könnyeim!

Na, visszabújok az ágyba, természetesen a könyvemmel, mert ma vele alszom. Milyen szép volt ez az este!

Gani Zsuzsa, hobbi meseíró, történetíró, versíró

PRÉMIUM Gani Zsuzsa Prémium tag

Kilenc éve kezdtem verseket, meséket, történeteket írni, melyek főként a természetről, illetve hagyományőrzésről szólnak. Hiszen ismernünk kell a múltunkat és ezt a felmérhetetlen jelentőségű hagyatékot tovább is kell adnunk a jövő nemzedékének. A mesékkel, történetekkel a szórakoztatás és az örömszerzés is a célom. Ha mosolyt varázsolok a gyermekek orcájára, ha a szívét, lelkét megérintettem, már megért...

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások