24. Whitby

24. Whitby.

„Csak egy van itt a bútorfába
bekarcolva mívesen.
Hát a többi egérútra
varázs nélkül hogy megyen?
A közelben, ha jól sejtem,
banykonyha üzemel,
a rágcsálók nem tűnhettek
mint a kámfor úgy csak el.
Nyakoncsípték s dobták őket
szipirtyók egy üstbe,
de egér s terv még egészében
nem szállhatott a füstbe.”
Morgott Sicc, de Emi szóla:

„Egy kapitány, ki szakácskodott,
valamerre itt lakott,
főzetével hajójáról
elűzte a skorbutot.
Rémséges szörny volt a skorbut:
ha egy matrózt elkapott,
lelkét addig facsargatta,
míg az el nem sorvadott.
Ilyen leves is jó lenne,
ha elriaszt csúf rémeket.
A köpennyel felitatnánk,
s más világba átmehet.”

Ezért mentek másnap délre
Whitbybe a cimborák,
ám a hajót nem találták:
hűlt helyén tucatnyi rák.
A városi múzeumban
Sicc fontos hírre lelt:
több mint kétszáz éve annak,
hogy Cook kapitány útra kelt.

E ténytől kedvük nem lankadott,
hisz ötletből nincs deficit.
Banyasuliba készülnek,
hogy ott okuljanak picit.