Kép forrása: saját rajz
13. St Govan kápolnája.
Kisvártatva sziklába vájt
pöttöm kolostorra lelnek,
s mert szemerkél az eső,
itt rögtön tábort is vernek.
Kopott tarisznyájukból
sok finomság bukkan fel,
hamuban sült szendvics,
keksz, csoki, meg egy kis tej.
Amiközben Sicc és Emi
nagyvidáman falatoz,
a szellem Szent Govan
izgalmas meséjébe fog:
„Néhány száz éve már,
hogy a remete itt lakott,
kalózoktól menekült el,
majd a fűbe harapott.
De még mielőtt
kísértésbe kezdhetett,
e helyen épített magának
egy aprócska kegyhelyet.”
 |
 |
 |
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Mennek mennek mendegélnek, míg egy hűs patakhoz nem érnek, melynek mélyén megcsillannak sárga színben játszó fények. Sicc a partra kuporodik, egy tányért is kaparint, mit a sodrás – megmerítve – lá...
Elolvasom
Átsétálnak, most már négyen, a közeli majorságba, hogy haditanácsot tartsanak, s kosztoljanak uzsonnára. Terítik a térképüket, nézik hétrét görnyedve, és a baba szája szélén kibuggyan egy csöppecsk...
Elolvasom
A múzeum bejáratát üvegpiramis borítja, úgy tündököl, hogy belépve Emi szemét hunyorítja. A kupola tökéletes – kár is lenne tagadni – jobb lakhelyre holt léleknek keresve sem akadni. El is döntik: ...
Elolvasom
Az óceánt szellemen átszelni ötletnek rendkívül szellemes, az utasnak, ha vihar jő, azonban csöppet sem kellemes. Zápor zúdul a magasból akár dézsából öntenék, a parti sziklán hullám hasad háborogv...
Elolvasom
Ezt a verset írta: Dilinyós pereputty Önjelölt rímhajhász
Hogy kezdődött? Jött egy nátha. Szobafogság lett az átka. Emi akkor kedvenc könyvét elolvastuk egyszer s ismét, aztán megint százszor újra, apa mondta: „Ez már durva, inkább írjunk mi magunk, képeket is rajzolunk.” „Oké, dolgozzunk hát ketten, Apa rajzolsz, én meg festem, rímet is te faragsz Apa, ha akar, csatlakozhat Anya. De nekem aztán ne szerénykedj, fogd a cerkát és serénykedj! Minél nagyobb hülyesé...