Kép forrása: saját rajz
11. Trinity College (Book of Kells).
Dublin szívében az
egyetemi kampusz
– hol sem egy mikulás,
sem egy kormos krampusz –
annak egy tanszéke
a Trinity College,
patinás épület,
középkori imidzs.
Van ott torony, csak nem
henger alakú,
Hanem faltól falig
papír alapú.
Könyvtárban a polcok
roskadoznak könyvtől
csak lapok sercegése
válik el a csöndtől,
no meg mikor Emi,
pillantva kódexre,
buzgón nekilát,
hogy tanítsa móresre
a nyomukban lihegő
lebegő lepedőt,
olvassa latinul,
nem is vesz levegőt.
De hiába kántálja
a kanyargó sorokat,
a szellem nem érti,
csak ásít jó nagyokat.
Az evangélium a köpenyt
képtelen lekötni,
a sarkokra ezért ismét
útilaput kell kötni.
 |
 |
 |
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Az óceánt szellemen átszelni ötletnek rendkívül szellemes, az utasnak, ha vihar jő, azonban csöppet sem kellemes. Zápor zúdul a magasból akár dézsából öntenék, a parti sziklán hullám hasad háborogv...
Elolvasom
Virradatkor dongó hangja hessenti el álmuk, erre kelnek a rejtekben, hol vetették ágyuk. Sicc merengve nyújtózkodik: „Mi lehet mi furcsán berreg? egy távvezeték koronája ötven Hertzen épp így gerje...
Elolvasom
„Hallottam egy házról délen, hol egy bölcs professzor lakik. Bár ő apróra nőtt, elméje nagy, éles borotvaként hasít. Minden tudományok tudója, szellemidézésben is biztos jeles, ébresztett ő már tet...
Elolvasom
A tündérfortélyt kicselezték, ezen jókat derülnek, nem is sejtik, mi vár rájuk és hogy korán örülnek. Jó kedéllyel vágnak át egy fű borított rónán, de sellőtrilla harsan hátul, hangos mint az orkán...
Elolvasom
Ezt a verset írta: Dilinyós pereputty Önjelölt rímhajhász
Hogy kezdődött? Jött egy nátha. Szobafogság lett az átka. Emi akkor kedvenc könyvét elolvastuk egyszer s ismét, aztán megint százszor újra, apa mondta: „Ez már durva, inkább írjunk mi magunk, képeket is rajzolunk.” „Oké, dolgozzunk hát ketten, Apa rajzolsz, én meg festem, rímet is te faragsz Apa, ha akar, csatlakozhat Anya. De nekem aztán ne szerénykedj, fogd a cerkát és serénykedj! Minél nagyobb hülyesé...