31. Broadway Tower

31. Broadway Tower.

Imént még min munkálkodtak,
elméjükből kiesett,
a madár amint szárnylebbentve
lágyan tovalebegett.

Siccünk szóla, s mint szokása,
most is ő a főokos:
„De hát itt az Albionban
a gólya nem is őshonos!
Meglehet a melegedés
már annyira globális,
hogy nyaranta erre üdül
az összes fajta madár is?
Poggyászát is itt felejté,
siessünk hát utána!
szegény pára biztos rí majd,
ha batyuját nem találja.”

Emit fűti kíváncsiság:
„Nem bonthatnánk ki mégis?
talán lekvár lapul benne,
esetleg egy kis méz is.”

„Hová gondolsz? Nem volt csíkja
se fekete, se sárga.
Nem döngicsélt, hanem csendben
toronyiránt szálla.
S mint tisztes kalandorok
– egy életünk, halálunk –
gazdájának visszavisszük,
ha vesztett tárgyat találunk.”

A kis csapat a magányos
bástya felé menetel,
remélve, ott megpillantják,
a szárnyas merre kelepel.
A csomaggal hónuk alatt
felmásznak a toronyba,
s ámultukra a távolban
gyűl madárraj halomba.
Közelről kell megmustrálni,
mi lehet e csődület,
a madarak a messzi mezőn
mibe ütik csőrüket.