Kép forrása: saját rajz
17. Cogges farm.
A félelmetes kaland alatt
a barátok igen megéheztek,
hamar el is felejtették,
milyen fogadalmat tettek.
Egy apró tanya a közelben
Cogges névre hallgatott,
jó ott a koszt, s a kis csoport
ezért odaballagott.
Bendőjüket jól megtömték:
az egész farmot majd felették.
Pihiztek, majd hozzáláttak,
hogy a gazdaságot megtekintsék.
A tejműhelyben üveghordó,
óriás befőttesüveg,
propeller pörög bendőjében,
ha tetején megtekered.
Neki is lát Emi bőszen,
már-már tornádót kavar.
A köpeny csak okítgatja:
„Köpüléssel bizony így készül a vaj.
Csak éppen a tejnek fölét
kell a bödönbe tenni...”
Sicc közbevág: „Hihetetlen!
Légcsavarral kell majd kenyérre kenni?
Megmutatnád ó nagy szellem,
hogy a föllel mi lészen,
úgy, hogy kelmeséged szépen
a palackba bemészen?”
„Tán együgyű dzsinnek képzelsz,
kit íly könnyen üvegcsébe zárhatsz?
fölösleges fölös cseled,
elcsépelt csínnyel nekem nem árthatsz.
Hogy meglássuk ki legény a talpán,
velem akár birokra kelhetsz.
Egy kis csehó áll Oxfordban.
ha ügyes vagy, ott péppé verhetsz.”
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a verset írta: Dilinyós pereputty Önjelölt rímhajhász
Hogy kezdődött? Jött egy nátha. Szobafogság lett az átka. Emi akkor kedvenc könyvét elolvastuk egyszer s ismét, aztán megint százszor újra, apa mondta: „Ez már durva, inkább írjunk mi magunk, képeket is rajzolunk.” „Oké, dolgozzunk hát ketten, Apa rajzolsz, én meg festem, rímet is te faragsz Apa, ha akar, csatlakozhat Anya. De nekem aztán ne szerénykedj, fogd a cerkát és serénykedj! Minél nagyobb hülyesé...