Barion Pixel

43. Minster Lovell Hall


Ódon kastély romja ormána felkelő nap fénye csillan,a vándorok szemhélyárólaz álom súlya tovaillan.Kipihenten nyújtózkodnaka hajnali ég alatt,a falakon nincsen tető,több száz éve beszakadt.A köveket már itt, ott, amottbenőtte a növényzet,hajdan hol még ablak nyílott,...

Kép forrása: saját rajz

Ódon kastély romja ormán
a felkelő nap fénye csillan,
a vándorok szemhélyáról
az álom súlya tovaillan.
Kipihenten nyújtózkodnak
a hajnali ég alatt,
a falakon nincsen tető,
több száz éve beszakadt.
A köveket már itt, ott, amott
benőtte a növényzet,
hajdan hol még ablak nyílott,
búg vadgalamb-tenyészet.
E palota ahol szálltak
egykor gazdag nemesé volt,
Rihárd király is hált benne,
de ő, mint tudjuk, réges-rég holt.
Hűs patakban megmosdanak,
s hol még harmatos a pázsit,
abroszukat kiterítik,
s falnak Wonka-háztartásit.

Teli szájjal kérdi Emi,
„Hát akkor most megyünk haza?”
„Dehogy megyünk”, válaszol Sicc,
„új irányunk Amerika.
Mert Powhatan ott született,
bárki tudja e világon,
ki Pocahontasnak meséjét
látta már a mozivásznon.”

„És oda majd hogyan megyünk?
Köpenyháton ellebegünk?”
„Ez nyilvánvaló. Indulunk is,
ha megettük eledelünk.”

Előző fejezet

Tartalom Következő fejezet

 

Dilinyós pereputty, Önjelölt rímhajhász

Hogy kezdődött?Jött egy nátha.Szobafogság lett az átka. Emi akkor kedvenc könyvételolvastuk egyszer s ismét,aztán megint százszor újra,apa mondta: „Ez már durva,inkább írjunk mi magunk,képeket is rajzolunk.” „Oké, dolgozzunk hát ketten,Apa rajzolsz, én meg festem,rímet is te faragsz Apa,ha akar, csatlakozhat Anya.De nekem aztán ne szerénykedj,fogd a cerkát és serénykedj!Minél nagyobb hülyeség,annál jobb les...

Vélemények a versről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások