Kép forrása: saját rajz
5. Divatmúzeum, Bath.
„Még mindig itt a köpenyszellem.
Mi legyen most ővele?”
„Vigyük a divatmúzeumba.
Ott lesz neki jó helye.”
Két hősünk a kísértetet
a múzeumba becsalja,
és a legnagyobb teremben
a ruhák közt otthagyja.
Ám e teremben az ősi árny
nyugovóra nem térhet.
Próbára vár minden ruha:
S, M, L és XL méret.
Jön is már a siserehad,
kapkodják a ruhákat.
„De szép köpeny!” szól egy fiú,
s felkapja a palástot.
Leesett áll, haj égnek áll,
lehelet megszegik,
amikor a köpeny sikolt,
és égnek emelkedik.
A fiú lábát megragadja
apa, anya, Sicc és Emi,
ráugrik még a sarokból
a teremőr és Róka Rudi.
Sicc matróz az ősi vásznat
vitorlává dagasztja,
és a furcsa légi járgányt
délkeletre fordítja.
A kisfiú már nem paráz,
hisz álma valóvá lehet:
szuperhősként hasíthatja
a hűs levegőeget.
Lábán fityeg pereputtya,
a teremőr és Rudi Róka.
Copf kapitány bőszen kiált:
„Ez lesz csak a vidám móka!”
 |
 |
 |
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Frissen szerzett térképükkel komótosan továbbállnak, keresztútnál irka írva: „A kövek itt jobbra szállnak.” Titokzatos talány volt ez! Bár kopott volt a festék, ezt olvasva irányukat nyomban jobbra...
Elolvasom
Bár az út, hol bandukolnak, hosszú volt és girbe-görbe, alig telik néhány óra, el is jutnak madárföldre. Egy cikornyás kapu mellett hirdeti a felirat: A nagy melegre tekintettel, várnak minden mada...
Elolvasom
A Szajna partján vetnek horgonyt fényes Párizs szívében, majd bagettel hasuk tömik a Notre Dame tövében. A pocak csurig, indulnának, meder mellett, macskakövön, de egy patkány ott vigyorog, orcácsk...
Elolvasom
Közelebbről megszemélve a barátok tisztán látják: a bolygóközi űrrakétát vasrudakból eszkábálták. A tetején üvegkabin, hová vaslépcső vezet; talajszinttől távolsága több száz méter meglehet. A lépc...
Elolvasom
Ezt a verset írta: Dilinyós pereputty Önjelölt rímhajhász
Hogy kezdődött? Jött egy nátha. Szobafogság lett az átka. Emi akkor kedvenc könyvét elolvastuk egyszer s ismét, aztán megint százszor újra, apa mondta: „Ez már durva, inkább írjunk mi magunk, képeket is rajzolunk.” „Oké, dolgozzunk hát ketten, Apa rajzolsz, én meg festem, rímet is te faragsz Apa, ha akar, csatlakozhat Anya. De nekem aztán ne szerénykedj, fogd a cerkát és serénykedj! Minél nagyobb hülyesé...