Barion Pixel

Költöző mókusok


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

 
            Az erdő dús lombú fái között egy tágas odúban élt egy mókus család. Reggelente tornáztak a környékbeli ágakon, mikor elfáradtak és megéheztek hazafutottak, és körül ülték az asztalt. Az anyukájuk készített nekik mogyorókrémes kalácsot és...

Kép forrása: pixabay.com

 

            Az erdő dús lombú fái között egy tágas odúban élt egy mókus család. Reggelente tornáztak a környékbeli ágakon, mikor elfáradtak és megéheztek hazafutottak, és körül ülték az asztalt. Az anyukájuk készített nekik mogyorókrémes kalácsot és habos mogyoró italt, ők az utolsó falatig megették és utolsó kortyig megitták.

            Egy napon éppen reggeli után üldögéltek és beszélgettek az étkezőben, mikor nagy zaj törte meg az erdő csendjét. Az apukájuk kitekintett az ablakon, és embereket látott, akik éppen azt a fát vágták ki, ahol harkály bácsi lakott. Az öreg madár szomorúan nézte, ahogy az otthona kidől.

– Gyere be hozzánk! – szólította meg Mókus papa, és ő szívesen elfogadta a meghívást. Lekuporodott az egyik székre, és így szólt:

– Aggódom miattatok! Az emberek azt beszélték, hogy ezt a fát is ki fogják holnap vágni, ahol ti laktok! Hol fogjátok magatokat meghúzni? Három mókus gyerekkel nem olyan egyszerű szállást keríteni!

– Én már régóta fontolgatom, hogy elköltözünk innen. Tudod, hogy a szomszédaink folyton veszekszenek, mindig megjegyzéseket tesznek ránk, ha ugrándozunk a fákon. Hiába mondtam nekik, hogy jöjjenek velünk, ők csak ülnek az odujukban, tévéznek, rágcsálnak és leskelődnek egész nap. Nem szeretnek megmozdulni sem! Én már ezzel nem is törődnék, de ők szüntelenül minket figyelnek az ablakból és kiabálnak, hogy menjünk haza, ne tornázzunk a fákon, mert őket zavarja. Pedig ez az erdő a miénk is! – mesélte Mókus papa.

– Tudom, ismerem őket, egy lusta mókus család lakik a Nagy fa odvában. Legszívesebben nyáron is téli álmot aludnának! – felelte a harkály.

– Csomagolunk és megyünk a patakon túli erdőbe! – szólt Mókus mama, és elővette a bőröndöket. Mind a három kismókusnak adott a kezébe egyet, és megkérte őket, hogy pakolják bele a fogkefét, pizsamát, papucsot, és a ruháikat. Ő maga a nagy bőröndbe rakta az edényeket és egyéb nélkülözhetetlen dolgokat. Mókus papa levitte a megtelt csomagokat az autóba. A csomagtartó úgy megtelt, hogy alig tudta lezárni a tetejét, de végül sikerült.

– Gyere velünk harkály, elviszünk a patakon túli erdőbe téged is! – mondta végül.

– Én itt maradok! Átköltözöm egy másik fára, és vigyázok az erdő többi lakójára! – mondta a harkály.

– Azért néha látogass meg minket! – mondta Mókus papa, és beindította a motort, majd elindult és meg sem állt a patakon túli erdőig. Ott kinéztek maguknak egy szép nagy fát, aminek odujába azonnal beköltöztek. Kipakoltak, és kezdődött az új életük! Ez az erdő sokkal hatalmasabb volt, mint a másik és annyit tornázhattak benne, amennyit csak akartak, senki nem szólt érte. Nagyon boldogan ébredtek és az egész napot a szabadban töltötték.

Eltelt néhány nap mikor a harkály bekopogtatott az odú ajtaján. Az esti fények már ott játszottak a fák lombján, a csillagok készülődtek, hogy feljöjjenek az égboltra. Mókus mama betessékelte a vendéget, aki feldúltan így szólt:

– A mai napon meghallottam, hogy a volt szomszédaitok lakóhelyét is ki akarják vágni. Szóltam nekik, elkezdtek pakolni, de nagyon lassan haladnak, alig bírnak mozogni, úgy elszoktak tőle. Nekik is van három kis mókus csemetéjük, annyira sajnálom őket, ott már nincs hová lehajtani a fejüket éjszaka, ha holnap kivágják a fát, melynek odújában laknak, mert csak az az egy fa maradt meg, amiben most élnek!

– Mókus papával elmegyünk és segítünk nekik. Maradj itt a három kis mókussal, vigyázz rájuk! – kérte Mókus mama a harkályt, és azonnal útnak indult a párjával. Az autó a sűrű erdőben gyorsan haladt, a fényszóró fényénél látták, hogy felköltötték a sok kis bogarat, pillangót, madarat, de most nem tudtak ezzel törődni. Meg kellett menteni a volt szomszédaikat!

Hamarosan megálltak a fa előtt, melynek odújában égett a villany, és a család ott ült tehetetlenül a nagy felfordulásban. Mókus papa bekopogott, és mikor beengedték így szólt:

– Ne búslakodjatok, itt vagyunk mi is, segítünk, azonnal készen leszünk! Találunk nektek új otthont a patakparti erdőben!

A mókus család hálásan fogadta meg a tanácsaikat, és még éjfél előtt elkészültek. Beraktak az autóba minden csomagot, majd elhajtottak. Harkály bácsi már nagyon várta őket, közben talált is nekik egy jó kis odút a távolban. Mikor megérkeztek, odavezette őket, és hamarosan álomra hajtotta a fejét az új otthonában a család.

Másnap reggel, mikor Mókus papa és Mókus mama a gyerekeivel tornázott, megjelentek a szomszédok. A családfő így szólt:

– Tornázhatnánk együtt reggelente?

– Igen, persze! Gyertek! – hívta Mókus papa őket, és hamarosan együtt ugrándozott a két család.          Pár hét eltelt, és egyformán ügyesek lettek mindannyian. Nem csak a sportban, de másban is egyetértettek, például abban, hogy a mogyorókrémes kenyér és a mogyoróital a legfinomabb reggeli. Ezért hol egyik, hol másik odúban fogyasztották el közösen, miközben nagyokat beszélgettek. Harkály bácsi velük maradt örökre, mert az ő erdejük helyén lakótelepet építettek, és a házak közé dézsába állított növényeket raktak. A patak melletti erdő azonban tökéletes élőhely maradt az állatok és madarak számára.

https://meskete.hu/mesek/iro/kovacsne-demeter-monika-iringo/2056

Szavazható meséim 2024 júl.31 -ig: 

https://meskete.hu/mese/erdo-melyen-kiscica/3831

https://meskete.hu/mese/a-mesemadar-es-a-kisfiu/5493

https://meskete.hu/mese/medvebocsok-a-patakban/5948

 

 

 

Kovácsné Demeter Monika Iringó, meseíró

PRÉMIUM Kovácsné Demeter Monika Iringó Prémium tag

Debrecenben születtem. Itt érettségiztem a Tóth Árpád Gimnáziumban, itt végeztem okleveles vegyészként a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A BIOGAL- TEVA Gyógyszergyárban 40 évig dolgoztam gyógyszerfejlesztőként. Két fiam és négy unokám van. Gyerekkorom óta szeretek történeteket írni. A meseírást 2023-ban kezdtem, és ez új utat nyitott az életemben. Remélem, akik olvassák a meséimet, azoknak örömöt szerzek, mert akk...


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások