Indul a Nagyhét, jön a Húsvét – népszokások és hagyományok


http://mocorgohaz.hu/
Ma indul a nagyhét, amit régen „sanyarúhét” vagy „vizeshét” néven is emlegettek. Ez a húsvétra készülés időszaka, és természetesen a Mesketén is készültünk erre sok-sok csodálatos mesével, veressel, és locsolkodó mondókával.

Ma indul a nagyhét, amit régen „sanyarúhét” vagy „vizeshét” néven is emlegettek. Ez a húsvétra készülés időszaka, és természetesen a Mesketén is készültünk erre sok-sok csodálatos mesével, veressel, és locsolkodó mondókával.

Ha a húsvétra gondolunk, akkor a gyerekeknek a csokitojás jut az eszébe, az idősebbeknek viszont inkább a régi népszokások és hagyományok, mint a tojásfestés, a sonkafőzés vagy épp locsolás. Ahogyan karácsonykor, úgy húsvétkor is fontos a közös családi készülődés.  A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, és bizony számos olyan népszokás és hagyomány van, amelyeket még most is tartunk. Lássuk, melyik nap miért fontos, minek a napja, és milyen hagyomány kötődik hozzá

A Nagyhét kezdete - Nagycsütörtök

A nagycsütörtök, vagy más néven csonkacsütörtök az a nap, amikor Krisztus utolsó vacsorájára emlékezünk. Régen zöldcsütörtöknek is nevezték, ugyanis ezen a napon szokás volt főleg friss zöld levelekből készült ételt fogyasztani, mint a csalán, a spenót, a sóska, a saláta, vagy a medvehagyma.

A harangok sem szóltak a templomokban ezen a napon, sőt, egészen nagyszombatig meg sem szólaltak. Emellett ilyenkor senki nem fütyült, dalolt vagy muzsikált. Egy másik népszokás szerint nagycsütörtökön nem szabad sokat aludni, mert akkor egész évben lusták leszünk.

Nagypéntek

A Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja, a szokások szerint tilos volt baromfit vágni, mert az nagyon nagy szerencsétlenséget jelentett. Emellett az asszonyoknak is tilos volt mosni, mert attól tartottak a babona szerint, hogy a ruha viselőjébe villám csap. A férfiak pedig nem művelhették a földet ezen a napon.

A hagyományok szerint nagypénteken tojásból jósoltak, így meg lehetett tudni, milyen lesz a jövő évi termés, de azt is, hogy a hajadon lányok férjének mi lesz majd a foglalkozása.

Nagyszombat

A nagyszombat a csend és a reményteli várakozás ideje, ezen a napon ér véget a negyvennapos böjt is. Ezen a napon jönnek vissza a harangok Rómából, tehát megszólalnak a harangok, az első harangszóra pedig ki kellett szaladni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat. Ezzel lehullott a régi rossz termés. De nemcsak a kertbe szaladt ki a ház népe ilyenkor, az asszonyok a ház falát is seperték az első harangszó alatt, hogy elűzzék a „férgeket”.

Húsvétvasárnap

A húsvét vasárnap a feltámadás napja, a hagyomány szerint pedig a családok egy közös reggelin vettek részt. Ilyenkor kalácsot, tojást, sonkát, bárányt és bort fogyasztottak. Bár a bor nem feltétlen része a húsvét vasárnapi reggelinek manapság, de a kalács, a tojás és a sonka még mind a mai napig a húsvéti reggeli része.

Húsvéthétfő

A húsvét hétfő a locsolkodás napja, melyet nagyanyáink vízbevető hétfőnek is neveztek. Ezt a szokást talán bemutatni sem kell, mert még mindig nagy hagyománya van. A népszokás szerint a legények sorra járták a házakat és egy locsolkodó vers vagy mondóka kíséretében dézsából vagy vödörből hideg vízzel locsolták a legszebb ruhájukat viselő leányokat, akik cserébe piros tojást adtak a legényeknek. Manapság persze a kölni a divat, de a szódavízzel törtnő locsolás sem ment még ki a divatból.

Örömünnep /Wessetzky Dániel/

Örömünnep, kel az élet.

Ha tavasszal jön a zápor

pihekönnyű kopogással

simogat sok bokor-ágat,

tulipánok feje búbját,

a rügyeknek pici csúcsát.

Ha a fagynak foga csorbul,

csuda pletykás a patakvíz:

be nem áll, csak cseverészik…

Belelóg egy szomorúfűz

- matuzsálem, fura vénség -

s az iramló, puha, vén Séd

belenyúló gyökerének

felüdítő örök élet.

Rövidül már a sötét éj,

a kerek kő tovagördül.

Jön a húsvét: örömünnep,

s ami árnyék, ami bálvány,

ami bűn-folt, ami kátrány,

ami bánt és ami bánthat,

s ami kétség, ami bánat,

takarodjon, meneküljön!

Ha kiszáradt, ha göcsörtös,

ha repedt is, java kérges;

felajánlom szívemet, mert

Te vagy itt benn, aki éltet:

felüdítő Örök Élet.

 

Húsvéti versek és mesék a Mesketén

Természetesen a Meskete oldalán is rengeteg vers és mese várja a húsvét alkalmából a gyerekeket, és persze azokat, akik locsolóverset keresnek:

Mesék és versek húsvétra

Demeter Monika – Nyuszi Muszi tojást fest

Demeter Monika – Mezei Nyuszi ajándéka

Keresi Magda – Húsvéti készülődés

Erdős Sándor – Zsuzsi, a húsvéti nyúl

Nyikosné Nagy Alexandra – Különleges Húsvéti Ajándék

Várkonyi Kitty: Húsvéti mese

Mészárosné Szuda Melinda – Húsvét és tavasz a réten

Gyöngyösvári Mara – Üregiék kalandjai 1. rész

Gyöngyösvári Mara – Üregiék kalandjai 2. rész

Gyöngyösvári Mara – Üregiék kalandjai 3. rész

Gyöngyösvári Mara – Üregiék kalandjai 4. rész

Gani  Zsuzsa – Maszatka és Husika bajba jut

Gani  Zsuzsa – Húsvét van!

Gani  Zsuzsa – Húsvét a Margit-szigeten

Gani  Zsuzsa – Hét kis nyuszi

Demeter Monika – Nyuszik esete a rókával

Hollenczerné Balogh Ilona – Vajon hová tűnt a húsvéti tojás?

Apor Kata – Húsvéti tojások

 

Locsolóversek

Sylvia Benczik - Locsolkodó

Sylvia Benczik - Locsolóvers

Bridget Kajtan – Locsolóvers kicsiknek

Nyikosné Nagy Alexandra – Hétfő reggel

Pete Margit - Csoki tojás, piros tojás

Pete Margit - Locsolóvers


https://webshop.meskete.hu
Kőszegi-Arbeiter Anita, hivatalos szerző

Kőszegi-Arbeiter Anita vagyok, két kislány boldog édesanyja, másodsorban meseíró, aki imád olvasni és történeteket kitalálni. Kezdetben fantasy és thriller novellákat írtam, aztán Csenge lányom elérte azt a kort, amikor a mesék akkor a legizgalmasabbak, ha ő is a részese lehet. Így hát együtt, kettőnk fantáziájának segítségével alkotunk meg új világot, ami tele van csodával és varázslattal. Minden este egy...