Riport zsűritagunkkal: Czimer Györgyi meseterapeutával


http://mocorgohaz.hu/
  • 28
  • 2023.
    jún
A Meskete mesekönyv hamarosan kiadásra kerül, de addig is szeretnénk, ha megismernétek a szakmai zsűritagjainkat, akik beválogatták a nyertes műveket a kiadványba. Első riportalanyunk Czimer Györgyi meseterapeuta, aki már 15 éve van a szakmában...

Czimer Györgyi meseterápiás szakember már 15 éve tart meseterápiás foglalkozásokat, és pedagógusoknak szóló workshopokat. A mesék gyermekkora óta szerves részét képzik az életének, gyerekként is nagy rajongója volt a mesés történeteknek. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy irodalom tanári pályára lépett, mely során a mesék is rendre felbukkantak a tananyagban. A mesékkel való kapcsolatát tovább mélyítette két gyermekének megszületése, aki ma már felnőttek, de a családi kapcsolatok elmélyítésében mindig szerepet játszottak a mesés történetek.

Felismerve, hogy a mesék nemcsak kedves történetek, de egy-egy elakadás, bizonytalanság vagy válsághelyzetek kezelésében rendkívül fontos szerepet játszhatnak, többféle képzésen részt vett, hogy országosan és világszinten elismert szakemberek, illetve az ő módszertanaik elsajátításával tovább képezhesse magát a meseterápia területén. Az együttes élményen alapuló meseterápiás foglalkozásaival, melyek személyes élményekre, krízishelyzetekre fókuszálnak, tovább mélyíthette kapcsolatát a mesékkel.

Riport Czimer Györgyivel

1.) Miért vállaltad el a felkérést, hogy a Meskete.hu zsűritagja legyél?

Nagyon kíváncsi voltam, hogy a mesét szerető, nem feltétlenül hivatásos írók mit tartanak fontosnak egy műmesében. Milyen kérdések, milyen problémák izgatják a meseírókat, olvasókat ma. Feltételeztem azt, hogy meseolvasó anyukákról, nagyszülőkről, illetve meseolvasó felnőttekről van szó, aki maguk is tudatosan, más-más szempont szerint választanak meséket a könyvesboltban: eligazítást várnak a hétköznapokra, vagy éppen kisebb-nagyobb probléma megoldására keresnek választ, esetleg fejlesztő szándékkal vagy éppen örömforrás miatt keresnek meséket, műmeséket. Nem csalódtam, mert ennél sokkal színesebb kínálatot kaptam tematikai szempontból és a szerzői szándék tekintetében is.

2.) Szigorú zsűritagnak tartod magad? Milyen szempontok szerint pontoztál, mikre figyeltél leginkább?

Nem, nem tartom magam szigorú zsűritagnak. Nagyon elfogadó vagyok az alkotások tekintetében. Egyszerű volt a pontozási kritériumom: beszippant-e az írás, leköt-e, bele tudok-e helyezkedni, élvezem-e…? Egyszerű olvasóként ültem a mesék mellé. Igaz, a strukturális hibák és a nyelvi pontatlanságok, valamint a problémamegoldó, hétköznapi szituációkhoz kapcsolódó zárt, tanító jellegű következtetések ki tudtak billenteni az „örömködésből” – nem sok ilyen pillanat volt, azokra a szövegekre adtam kevesebb pontot.

3.) Volt esetleg kedvenc meséd vagy versed? Miért tetszett Neked egy-egy alkotás?

Nem egy mesét emelnék ki, hanem az egész kötet színességét egy-egy kiemelt meséhez kapcsolva, mert mindez jól modellálja a kötetben megjelenő gyermeki gondolkodás sokszínűségét is. Úgy gondolom, hogy nagyon széles olvasói elvárást leképez a tervezett mesegyűjtemény. Vannak olyan szövegek, amelyek a gyermeki megismerést, a ráismerés és a felismerés folyamatát képezik le (pl. Fancsli Zsuzsi: A legkedvesebb virág); mások az átváltozás motívumát helyezik a középpontba, kompenzálva a gyermeki kiszolgáltatottság-érzést, akár tárgyiasításon keresztül (pl. Dobolyi János: A Kispárna nagy útja verses története). Gyakran megjelenik a mesékben az ellentétekben és szembenállásokban gondolkodás,  Wessetzky Dániel: Kint és bent rövid versét nagyon kifejezőnek találtam. Ugyanakkor az ambivalencia a hétköznapok szintjén is feloldhatóvá válik, pl. Havasvölgyi Csilla: Hétfő bánata című meséjében. Többféle módon jelenik meg a hétköznapi problémamegoldás is: Károly Csaba: Az ötevenhetes cipő; Égi Edina: Füles doktor alkotásait emelném ki ebből a körből.

A gyermeki helyzetből eredő kiszolgáltatottságot, tehetetlenséget a műmesék „veszélybe kerülés és megmenekülés” motívummal is érzékeltetik, melyet számomra B. Zemankó Gyöngyi: A bivalyvitézek meséje ragad meg a legérzékenyebben. A vágyteljesítést, hogy a hétköznapokban is „minden lehetséges”, Szabari Erika: Siga, a kis hős című meséje mutatja be kedves egyszerűséggel. A sokszínűség, elfogadás, a közösségre figyelés Vidéki Éva: A színek palotája meséjében tárgyiasul; míg az elvarázsolt, az irreális elfogadása a realitás ismeretében, álommá szelídül Hidasi-Nagy Mária: Holli és a hótündérek verses alkotásában.    

A mágikus gondolkodás morzsái Budai Márta: Az elátkozott királyságában érhető tetten, míg az animista szemléletet – miszerint a gyermek a dolgoknak, tárgyaknak életet, pszichikus funkciót tulajdonít – legérzékenyebben ebben a két mesében találtam meg: Bodnár Gyöngyi: Mesél az öreg tölgy; Szívhez szóló: Az utolsó dió meséje. Az ember teremtő ereje, a természetei jelenségek ember alkotta magyarázata Kazai Ágnes: Ezernyi Csillag Völgye meséjében körvonalazódik.

És persze nem hiányoznak a magányos hősök sem, akik mindig egyedül vannak, pl.: Gergyics Ágnes: Mese a szomorú királylányról, akinek jókedve lett alkotásában találkozhatunk vele, és természetesen a megoldással is. Vagy nem hiányzik az a fejlődésmotívum sem, miszerint a gyerek tudja, hogy fejlődnie kell, de nem mindig tudja, hogyan. Balogh Edit: A hiú királynő meséjéből megkapjuk erre is a választ…

4.) Sok érdemes írót ismertél meg a szerzők között. Hogy látod, maga a meskete.hu tud majd segíteni a leendő írók szárnyainak kibontakozásában? Hasznosnak véled a Meskete, mesék köré épülő közösségépítési törekvéseit?

Igen, kifejezetten hiánypótló vállalkozásnak érzem a Meskete tevékenységét. Pályázataival, publikációs lehetőségeivel, a blogos visszajelzések megteremtésével nemcsak motiválja a meseírókat, hanem a műfaj életben tartását, gazdagodását is segíti. Úgy érzem, hogy egyszerre örömforrás alkotóknak és a meseolvasóknak, miközben műhelyszerű együttműködésre is lehetőséget biztosít. Ennek a munkának a tisztelete volt a másik ok, amiért igent mondtam a zsűrizésre.

5.) Mostanában mivel foglalkozol, ha éppen nem meséket zsűrizel?

Éppen egy önismereti, mesékkel és erdő-mező sétákkal összekapcsolt hétvégét szervezek az egyik barátnőmmel Szarvaskőn a nyáron. Mesés környezetben, mesékkel és élményekkel tárjuk fel, hogy „Hogyan beszélnek a fák? Hogyan az emberek?”

Emellett tervezem az őszi online meseíró tanfolyamot, amelyre mindenkit szeretettel várok! A részleteket megtalálhatjátok itt: https://mesekutjan.hu/mesek-nyelven-onmagadrol/

További örömteli együtt-munkálkodást kívánok a Meskete egész mesés közösségének! Nagy szeretettel gondolok Rátok, és türelmetlenül várom a kötet megjelenését!


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/
Gutási Gábor, meseíró

Ezt a cikket írta: Gutási Gábor meseíró

Webfejlesztő, vállalkozó és nem utolsósorban; családapa. Egy 7 éves kisfiú és egy 3 éves, csöppnyi kislány boldog apukája. „Életem során jelentős szerep jutott kedvenc időtöltésemnek, az írásnak. Már kisiskolás korom óta esszéket és verseket küldtem a helyi újságba, majd felnőttként éveken át vezettem saját apukás blogomat, mellette pedig szülővárosom heti lapjában vezettem a rendszeresen megjelenő informatikai ro...